Oinsá mak anju sira book ita-nia moris?
Buat neʼebé ita aprende husi Jesus
Oinsá mak anju sira book ita-nia moris?
Jesus hela kleur iha lalehan hamutuk ho ninia Aman, “molok mundu mosu mai”. (Joao 17:5) Tan neʼe, ita bele fiar katak nia bele fó resposta neʼebé loos ba pergunta sira tuirmai neʼe.
Anju sira iha interese ba ita ka lae?
▪ Jesus hanorin ita katak anju sira iha interese duni ba ema. Nia hatete: “Maromak nia anju sira . . . sei haksolok tanba ema maksalak ida neʼebé hakribi sala.”—Lucas 15:10.
Jesus hatudu katak anju sira iha knaar atu ajuda Maromak nia atan sira atu hakbesik nafatin ba Maromak. Tan neʼe, kuandu nia hatete ba nia dixípulu sira kona-ba labele halo buat ruma neʼebé lori sira-nia maluk ba sala, nia hatete: “Keta hewai kiʼik oan sira-neʼe ida, basá haʼu dehan ba imi katak sira-nia anju sira fihir nafatin haʼu Aman lalehan nia futar oin.” (Mateus 18:10) Liafuan neʼe la dehan katak ema kristaun ida-idak iha nia rasik nia anju neʼebé iha responsabilidade atu tau matan ba ema neʼe. Maibé Jesus hatudu katak anju sira neʼebé serbisu hamutuk ho Maromak iha interese duni ba ema kristaun sira-nia diʼak.
Oinsá mak Diabu bele halo aat mai ita?
▪ Jesus fó avizu ba ninia dixípulu sira katak Satanás koko atu hapara ema atu labele aprende lia-loos kona-ba Maromak. Kuandu Jesus hatete kona-ba “ema neʼebé rona liafuan reinu nian maibé la hatene loloos”, nia dehan: “Ida neʼebé aat mai, no hasai buat neʼebé kuda tiha iha ema nia laran.”—Mateus 13:19.
Jesus mós hatudu oinsá mak Satanás lohi ema kuandu nia konta ai-knanoik ida kona-ba mane ida neʼebé kari fini trigu iha ninia toʼos. Mane neʼe reprezenta Jesus, no fini trigu reprezenta ema kristaun loos sira neʼebé sei hamutuk ho Jesus nuʼudar ukun-naʼin iha lalehan. Maibé Jesus hatete katak nia funu-balun mai no “kuda duʼut aat iha trigu leet”. Duʼut aat reprezenta ema kristaun falsu sira. “Funu-balun neʼebé kuda fini aat mak Diabu.” (Mateus 13:25, 39) Trigu ho duʼut aat haree hanesan deʼit kuandu sira kiʼik, nuneʼe mós ema neʼebé temi sira-nia an nuʼudar ema kristaun bele haree hanesan ema neʼebé adora Maromak iha dalan neʼebé loos. Relijiaun sira neʼebé hanorin doutrina falsu lohi ema atu sira labele halo tuir Maromak. Satanás uza relijiaun falsu atu hapara ema neʼebé hakarak hakbesik ba Maromak Jeová.
Ita bele halo saida atu Satanás labele halo aat mai ita?
▪ Jesus bolu Satanás nuʼudar “ukun-naʼin mundu neʼe nian”. (Joao 14:30) Jesus nia orasaun hatudu oinsá mak ita bele proteje ita-nia an husi Satanás. Kuandu Jesus halo orasaun ba ninia Aman iha lalehan, nia hatete kona-ba ninia dixípulu sira: “Haʼu . . . husu . . . Ita hadook sira husi aat-naʼin. Sira laʼós mundu neʼe nian nuʼudar haʼu mós laʼós mundu neʼe nian. Halo sira santu iha lia-loos. Ita-nia liafuan mak lia-loos.” (Joao 17:15-17) Sin, kuandu ita hatene didiʼak Maromak nia Liafuan, ida-neʼe bele proteje ita husi mundu aat neʼebé Satanás mak domina.
Oinsá mak anju diʼak sira bele book ita-nia moris ohin loron?
▪ Jesus hatete: “Wainhira mundu toʼo ona nia rohan: anju sira sei mosu hodi haketak ema aat sira [husi] ema diʼak sira.” (Mateus 13:49) Agora mak tempu neʼebé “mundu toʼo ona nia rohan”, ka “mundu neʼe atu hotu”, no ema rihun ba rihun aprende daudauk lia-foun diʼak kona-ba Maromak nia Ukun.—Mateus 24:3, 14.
Maibé laʼós katak Maromak sei simu ema hotu neʼebé komesa aprende kona-ba Maromak nia Liafuan. Anju sira tau matan ba Maromak Jeová nia atan sira-nia serbisu, no haketak ema neʼebé hadomi Maromak ho laran husi ema neʼebé lakohi halo tuir buat neʼebé sira aprende ona. Kona-ba ema sira neʼebé monu loos ba Maromak nia laran, Jesus hatete: “Neʼe mak sira neʼebé rona liafuan ho neon ho laran, rai didiʼak nia hodi fó fuan [ka, fó rezultadu diʼak], tan sira laran-metin.”—Lucas 8:15.
Atu hetan informasaun liután, haree kapítulu 10 husi livru Tuir Loloos, Saida mak Bíblia Hanorin?. Livru neʼe husi Testemuña ba Jeová.
[Dezeñu iha pájina 16]
Anju sira hola parte iha serbisu atu ajuda ema laran-moos neʼebé buka lia-loos