Skip to content

Skip to table of contents

Nia hatene katak “ita mak rai-rahun”

Nia hatene katak “ita mak rai-rahun”

Hakbesik ba Maromak

Nia hatene katak “ita mak rai-rahun”

IRMÁN ida hanoin fali kona-ba sala neʼebé nia halo iha tempu uluk, hodi dehan: “Haʼu sente katak Maromak Jeová sei la fó perdua mai haʼu, no haʼu hanoin katak haʼu sei lori todan neʼe iha haʼu-nia moris tomak.” Sin, kuandu ita-nia laran fó sala ba ita, ida-neʼe bele sai todan tebes ba ita. Maibé, Bíblia nia liafuan bele book ema neʼebé arrepende an atu sente kmaan fali. Mai ita hanoin toʼok David nia liafuan neʼebé hakerek iha Salmo (Mazmur) 103:8-14.

David hatene katak “Jeová hatudu laran-sadiʼa” no nia la “buka beibeik” ita-nia sala. (Versíkulu 8-10) Kuandu Maromak iha razaun atu hatudu laran-sadiʼa, nia halo ida-neʼe ho laran tomak. David nia poezia furak kompara Maromak nia laran-sadiʼa ho buat tolu.

“Hanesan lalehan aas liu fali rai, Ninia laran-diʼak neʼebé nakonu ho domin boot liu ba sira neʼebé taʼuk ba nia.” (Versíkulu 11) Kuandu ita hateke ba lalehan iha kalan, ita haree katak fitun sira aas tebes. Ho liafuan sira-neʼe, David hatudu katak Maromak Jeová nia laran-sadiʼa boot tebes. Maromak nia laran-sadiʼa mak parte ida husi ninia domin neʼebé laran-metin. Maromak hatudu ninia laran-sadiʼa ba sira neʼebé “taʼuk ba nia”. Sin, hanesan matenek-naʼin ida dehan, Maromak hatudu laran-sadiʼa ba “sira neʼebé haraik-an, no sira neʼebé respeitu ninia kbiit”.

“Hanesan lorosaʼe dook tebes husi loromonu, nuneʼe mós ita-nia sala sira nia tau dook tebes.” (Versíkulu 12) Tuir loloos, parte lorosaʼe sempre dook husi parte loromonu. Fatin rua neʼe nunka atu hasoru malu. Iha versíkulu neʼe, David esplika mai ita katak kuandu Maromak perdua ita-nia sala, nia tau ida-neʼe dook liu fali buat neʼebé ita bele hanoin.

“Hanesan aman ida hatudu laran-sadiʼa ba ninia oan sira, Aman Jeová hatudu laran-sadiʼa ba sira neʼebé taʼuk ba nia.” (Versíkulu 13) David mós aman ida, no nia hatene oinsá aman neʼebé domin sente iha ninia laran. Aman hanesan neʼe hakarak atu hatudu laran-sadiʼa ba ninia oan, liuliu kuandu sira moras. David nia liafuan halo ita fiar katak ita-nia Aman iha lalehan hadomi ninia oan sira iha rai no hatudu laran-sadiʼa ba sira neʼebé hakribi sira-nia sala, liuliu kuandu sira-nia laran “rahun” tanba sala neʼebé sira halo.—Salmo 51:17.

Depois kompara tiha Maromak Jeová nia laran-sadiʼa ho buat tolu, David esplika tan kona-ba buat neʼebé book Maromak atu hatudu hahalok neʼe ba ema sala-naʼin. David hatete: “Nia hatene loos oinsá mak nia kria ita, nia hanoin-hetan katak ita mak rai-rahun.” (Versíkulu 14) Maromak Jeová hatene katak ita mak rai-rahun deʼit, tan neʼe ita iha fraku no la iha kbiit atu halo buat barak. Hodi hanoin kona-ba ita-nia situasaun neʼebé sala, Maromak Jeová “prontu atu fó perdua” ba ita se ita ho laran tomak arrepende an.—Salmo 86:5.

Kuandu ita lee David nia liafuan sira-neʼe, ida-neʼe halo ita hafolin tebes Jeová nia hahalok laran-sadiʼa, loos ka lae? Feto neʼebé temi uluk aprende buat neʼebé Bíblia esplika kona-ba Maromak no oinsá nia prontu atu fó perdua ba ema. Ida-neʼe book nia atu hatete: “Haʼu komesa sente katak haʼu bele duni hakbesik ba Maromak Jeová, no haʼu mós sente katak buat todan ida hasai tiha ona husi haʼu-nia kabaas.” * Entaun, diʼak atu ita mós aprende liután kona-ba Maromak nia laran-sadiʼa no buka-hatene oinsá mak ita rasik bele simu ida-neʼe. Karik ita mós sei sente katak todan neʼebé iha ita-nia kabaas hasai tiha ona.

[Nota–rodapé]

^ par. 9 Haree livru Mendekatlah kepada Yehuwa, kapítulu 26 ho títulu “Allah yang ‘Siap Mengampuni.’” Livru neʼe husi Testemuña ba Jeová, no iha mós iha lia-portugés.

[Liafuan ne’ebé foti husi pájina 23]

“Haʼu komesa sente katak haʼu bele duni hakbesik ba Maromak Jeová, no haʼu mós sente katak buat todan ida hasai tiha ona husi haʼu-nia kabaas”