¿Ku taasiktoʼon wa kiʼimak óolal k-xokik u ley Jéeoba?
¿Ku taasiktoʼon wa kiʼimak óolal k-xokik u ley Jéeoba?
«Sen kiʼ u yóol le máak [...] u yaakunajeʼ [«u kiʼ óolaleʼ», Nuevo Mundo, NM] ku tsʼáaik tiʼ u yaʼalmajtʼaan Yuumtsil.» (SALMO 1:1, 2, Los Salmos en Maya, LSM.)
1. ¿Baʼaxten tiʼ toʼoneʼexeʼ yaan kiʼimak óolal?
JÉEOBAEʼ ku yáantik yéetel ku kiʼikiʼtʼantik máaxoʼob meyajtik yéetel chúukaʼan óolal. Kex tuláakloʼon k-aktáantik yaʼab talmiloʼobeʼ, jach kiʼimak k-óol tumen táan k-meyajtik Jéeoba, «le Dios kiʼimak u yóoloʼ»; u kiliʼich muukʼ xaneʼ ku beetik u kiʼimaktal u yóol k-puksiʼikʼal (1 Timoteo 1:11, NM; Tiʼ Galaciailoʼob 5:22). Le kiʼimak óolaloʼ ku taal tiʼ u yantaltoʼon baʼaloʼob maʼalobtak wa tiʼ k-ojéeltik yaan k-kʼamik upʼéel utsil. Tiʼ toʼoneʼ yantoʼon kiʼimak óolal tumen k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ ku tsʼáaiktoʼon yaʼab baʼaloʼob maʼalobtak (Santiago 1:17).
2. ¿Baʼax salmosi ken k-il teʼ kaʼapʼéel xookoʼobaʼ?
2 U libroi Salmoseʼ jach ku tʼaan tiʼ le kiʼimak óolaloʼ. Bey u yeʼesik le yáax kaʼapʼéel salmoʼoboʼ. Le yáax cristianoʼoboʼ tiaʼaloʼobeʼ le u kaʼapʼéel Salmooʼ tsʼíibtaʼab tumen David, u reyil Israel kaʼachi (Baʼaxoʼob [Hechos] 4:25, 26). Baʼaleʼ, le yáax Salmooʼ maʼ ojéelaʼan máax tsʼíibtiʼ. Bey u káajal le yáax Salmoaʼ: «Sen kiʼ u yóol le máak maʼ táan u béeykuntik u kʼaakʼas tsolxikin le máakoʼob kʼasaʼantakoʼoboʼ» (Salmo 1:1, LSM). Teʼ xook jeʼelaʼ, bey xan teʼ tuláakʼoʼ, yaan k-ilik bix le kaʼapʼéel salmoʼobaʼ ku yeʼeskoʼob baʼax oʼolal unaj u kiʼimaktal k-óol.
Baʼax taasik kiʼimak óolal
3. Jeʼex yaʼalik le Salmo 1:1, ¿baʼaxoʼob beetik u kiʼimaktal u yóol le máax meyajtik Diosoʼ?
3 Le yáax Salmooʼ kiaʼalik baʼaxten kiʼimak u yóol le máax meyajtik Diosoʼ. Le salmista tsʼíibt le kʼaayaʼ kiaʼalik jujumpʼéel baʼax oʼolal unaj u kiʼimaktal k-óol: «Sen kiʼ u yóol le máak maʼ táan u béeykuntik u kʼaakʼas tsolxikin le máakoʼob kʼasaʼantakoʼoboʼ, mix xan tu bin tu beil le máakoʼob j-kʼebanoʼoboʼ, mix xan táan u múuchʼ kutal yéetel le máaxoʼob ku pʼaʼastikoʼob Jajal Diosoʼ» (Salmo 1:1, LSM).
4. ¿Bix kuxlajikoʼob Zacarías yéetel Elisabet?
4 Utiaʼal u yantaltoʼon kiʼimak óolaleʼ kʼaʼabéet k-kuxtal jeʼex u yaʼalik Diosoʼ. Zacarías yéetel Elisabet, u taataʼob Juan Bautistaeʼ, jach «toj u kuxtaloʼob [kaʼach] tu táan Kʼu [wa Dios], yéetel xan ku tsʼoʼokbesikoʼob u túuchiʼi tʼaan yéetel u yaʼalmaj tʼaanoʼob Yuumtsil; bey túunoʼ tiʼ mixbaʼal [kaʼach] ku páajtal u siʼipilkúuntaʼaloʼob» (San Lucas 1:5, 6). Utiaʼal u yantaltoʼon kiʼimak óolaleʼ kʼaʼabéet k-kuxtal jeʼex kuxlajik letiʼoboʼ yéetel maʼ unaj k-béeykuntik u tsolxikin le máakoʼob kʼasaʼantakoʼoboʼ, lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ maʼ kʼaʼabéet k-beetik baʼax kiaʼalkoʼobiʼ.
5. ¿Baʼax kun áantkoʼon utiaʼal maʼ «[k-]bin tu beil le máakoʼob j-kʼebanoʼoboʼ»?
5 Utiaʼal maʼ «[k-]bin tu beil le máakoʼob j-kʼebanoʼoboʼ» kʼaʼabéet k-kanáantikba utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex letiʼoboʼ. Kʼaʼabéet xan maʼ k-bin tuʼux suuk u binoʼob, jeʼex teʼ kúuchiloʼob tuʼux maʼ maʼalob u yilaʼal baʼax ku beetaʼaloʼ wa teʼ kúuchiloʼob tuʼux ku náaysik yóol máak yéetel baʼaloʼob kʼaastakoʼ. Baʼaleʼ, ¿kux túun wa ku taaktal k-beetik le baʼax kʼaas ku beetkoʼoboʼ? Kʼaʼabéet payalchiʼ tiʼ Dios utiaʼal k-kʼáatik ka u yáantoʼon k-beet le baʼax tiaʼalaj Pabloaʼ: «Maʼ a nupkabaʼex yéetel máaxoʼob maʼ tu yoksaj óoloʼoboʼ. Tumen ¿baʼax yaan u yil [...] baʼax toj yéetel baʼax kʼaas? ¿Wa bix jeʼel u páajtal u bisikuba le sáasiloʼ yéetel le éekʼjochʼeʼeniloʼ?» (2 tiʼ Corintoiloʼob 6:14). Wa k-kʼubik óol tiʼ Dios yéetel wa minaʼan kʼaas ichil k-puksiʼikʼaleʼ, maʼ ken tuukul yéetel maʼ ken k-kuxtal jeʼex le kʼasaʼan máakoʼoboʼ, baʼaxeʼ yaan k-ilik maʼ u yantaltoʼon kʼaakʼas tuukuloʼob yéetel yaan xan k-ilik náachkuntikba tiʼ le baʼaloʼob kʼaastakoʼ utiaʼal k-meyajtik Dios yéetel upʼéel toj puksiʼikʼal (San Mateo 5:8; 1 tiʼ Timoteo 1:5).
6. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-kanáantikba tiʼ le máakoʼob ku pʼaʼastajoʼoboʼ?
6 Utiaʼal xan k-kiʼimakkúuntik yóol Jéeobaeʼ, jach u puliʼ maʼ kʼaʼabéet «kutal yéetel le máaxoʼob ku pʼaʼastikoʼob Jajal Dios[oʼ]». Kex yaʼab máak ku pʼaʼastik tuláakal baʼax yaan yil yéetel u meyajtaʼal Dioseʼ, teʼ «tsʼook kʼiinoʼob[aʼ]» máaxoʼob ku jach pʼaʼastik u kaajal Dioseʼ letiʼe máaxoʼob tsʼoʼok u xúumpʼatkoʼob u jaajiloʼ. Le apóstol Pablooʼ tiaʼalaj tiʼ u sukuʼunoʼob: «In yaabilaj sukuʼuneʼex, [...] [o]jéelteʼex [...] lelaʼ: Tiʼ le u tsʼook kʼiinoʼoboʼ bíin taalak pʼaʼas máakoʼob, táan u kuxtaloʼob jeʼel bix u kʼáat u kʼaakʼas tsʼíibolaloʼobeʼ, yéetel táan u yaʼalikoʼob: ¿Baʼax j-úuch yéetel u tsʼaa tʼaanil bíin taalak Cristo? Tumen líikʼbal tu kʼiinil ka j-kíim le k-úuchben taataʼob tak bejelaʼeʼ tuláakal baʼal keet [wa upʼéeliliʼ] yanil jeʼel bix [...] yanil kaʼach le ka j-beetaʼab yóokʼol kaabeʼ» (2 San Pedro 3:1-4). Wa k-kutal yéetel le máaxoʼob ku pʼaʼastikoʼob Jajal Diosoʼ maʼ ken k-púutsʼul tiʼ le xuʼulsajil ku taal tu yóoʼloʼoboʼ (Proverbios 1:22-27).
7. ¿Baʼaxten jach kʼaʼabéet k-ilik beetik le baʼax kiaʼalik le Salmo 1:1?
7 Wa maʼ t-uʼuyik baʼax kiaʼalik u káajbal le yáax Salmooʼ, u muʼukʼaʼanil k-oksaj óolal tiʼ Dios, ku taal tiʼ k-xokik le Bibliaoʼ, jeʼel u bin u saʼataleʼ. Yéetel jeʼel u beetik u bin u kʼastal k-kuxtaleʼ. Lelaʼ jeʼel u yúuchultoʼon wa ku káajal k-chʼenxikintik baʼax kiaʼalik le kʼasaʼanoʼoboʼ yéetel wa ku joʼopʼol k-maas bisikba yéeteloʼob. Jeʼel tak k-jóokʼol tiʼ u kaajal Dios ka kúumkoʼon k-pʼaʼast u jaajil jeʼex u beetik le máaxoʼob minaʼan oksaj óolal tiʼoboʼ. Wa k-bisikba yéetel le kʼasaʼanoʼoboʼ jeʼel tak u yantaltoʼon upʼéel tuukul maʼ maʼalobeʼ, upʼéel tuukul jeʼel u beetik u jáawal k-bisikba yéetel Jéeoba Dioseʼ (1 tiʼ Corintoiloʼob 15:33; Santiago 4:4). ¡Jach upuliʼ maʼ kʼaʼabéet k-chaʼik u yúuchultoʼon leloʼoʼ!
8. ¿Baʼax kun áantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul k-táakpajal tiʼ le baʼaxoʼob natsʼkoʼon tiʼ Diosoʼ?
8 Le payalchiʼoʼ jach ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul k-táakpajal tiʼ le baʼaxoʼob natsʼkoʼon tiʼ Diosoʼ yéetel ku yáantkoʼon xan utiaʼal maʼ k-bisikba yéetel le kʼasaʼanoʼoboʼ. Pabloeʼ tiaʼalaj: «Maʼ a sen sen tuukuleʼex tu yoʼolal mix baʼal, baʼaleʼ tuláakal baʼax kʼaʼabéet teʼexeʼ aʼaleʼex mantatsʼ tiʼ Kʼu [wa Dios] ich payalchiʼ, kʼáat óolneneʼex tiʼ yéetel tsʼáaʼex gracias tiʼ xan. Kʼu túuneʼ bíin u tsʼáa teʼex jeetsʼel óolal, lelaʼ maas nojoch tiʼ le ku páajtal u naʼatik máakoʼ; le jeetsʼel óolal[aʼ] bíin u kanáant a puksiʼikʼaleʼex yéetel a tuukuleʼex tiʼ Cristo Jesús». Pabloeʼ tiaʼalaj tiʼe cristianoʼob ka tuukulnakoʼob tiʼ baʼaloʼob jaajtak, tiʼ baʼaloʼob ku náajmatik tsiikil, tiʼ baʼaloʼob tojtak, tiʼ baʼaloʼob minaʼan kʼaas ichil, tiʼ baʼaloʼob ku lúubloʼob utsil, tiʼ baʼaloʼob ku yúuchul tʼaan maʼalob tu yoʼolaloʼob yéetel tiʼ baʼaloʼob ku náajmatik u kiʼikiʼtʼantaʼaloʼob (Tiʼ Filiposiloʼob 4:6-8). Kʼaʼabéet k-beetik le baʼax tiaʼalaj Pabloaʼ yéetel mix utéen kʼaʼabéet k-meentik le baʼax ku beetik le kʼasaʼanoʼoboʼ.
9. Kex k-pʼekmaj le baʼaloʼob jach kʼaastak ku beetik le máakoʼoboʼ, ¿baʼax k-beetik utiaʼal k-áantik tuláakal máakoʼob?
9 Kex k-pʼekmaj le baʼaloʼob jach kʼaastak ku beetik le máakoʼoboʼ, ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ k-kanáantik baʼax k-aʼaliktiʼob, k-beetik jeʼex tu beetilak Pablo le ka tʼaanaj yéetel Félix, utúul u jalaʼachil Roma, tiʼ jumpʼéel toj kuxtal, tiʼ u jetsʼik u tsʼíibolal máak yéetel tiʼ le pʼis óolal bíin taalakoʼ (Baʼaxoʼob 24:24, 25; Tiʼ Colosailoʼob 4:6). Toʼoneʼ k-kʼaʼaytik le maʼalob péektsil tiʼ tuláakal máakoʼoboʼ yéetel k-ilik tʼankoʼob yéetel kiʼimak óolal. K-ojleʼ, le máaxoʼob jeʼel u yóotkoʼob u kʼamoʼob kuxtal minaʼan u xuuleʼ, yaan u oksaj óolkoʼob le maʼalob péektsiloʼ yéetel yaan xan u taasik kiʼimak óolal tiʼob u xokkoʼob u ley Dios.
U kiʼ óolaleʼ tiʼ u tsʼaamaj tu Ley Jéeobaeʼ
10. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal u pʼáatal t-pool yéetel t-puksiʼikʼal le baʼax k-xokikoʼ?
10 Le salmistaoʼ, le ka tʼaanaj tiʼ máax kiʼimak u yóoleʼ, tiaʼalaj: «Sen kiʼ u yóol le máak [...] u yaakunajeʼ [«u kiʼ óolaleʼ», NM] ku tsʼáaik tiʼ u yaʼalmajtʼaan Yuumtsil, yéetel ku tsʼáaik u tuukul [«ku mukul xokik u ley», NM] bulkʼiin yéetel bul áakʼab» (Salmo 1:2, LSM). Tiʼ toʼoneʼexeʼ, jach ku taasik kiʼimak óolal k-xokik u Ley Jéeoba. Ken k-jóoʼs u súutukil utiaʼal k-xakʼalxokik yéetel utiaʼal k-tuklik baʼax ku kaʼansiktoʼon le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ, maʼalob mukul xokbil ka k-beet le xookoʼ. Wa k-beetik beyaʼ le baʼax k-xokikoʼ yaan u pʼáatal t-pool yéetel t-puksiʼikʼal.
11. ¿Baʼaxten «bul kʼiin yéetel bul áakʼab» kʼaʼabéet k-xokik le Bibliaoʼ?
11 «Le palitsil chúukpajaʼan u yóol yéetel yaan u naʼat[oʼ]» mantatsʼ táan u yaʼaliktoʼon ka k-xok le Biblia sáamsamaloʼ (San Mateo 24:45). U tsʼíibolil k-kanik le baʼax u kʼáat Dios ka ojéeltaʼak tumen tuláakal máakeʼ unaj u péekskoʼon k-xok le Biblia «bul kʼiin yéetel bul áakʼab[oʼ]», tak teʼ áakʼaboʼob tuʼux maʼ tu páajtal k-wenel yoʼolal wa baʼaxoʼ. Pedroeʼ tiaʼalaj: «Jeʼel bix paalaloʼob táant u síijiloʼobeʼ tsʼíibolteʼex yéetel yaamyamil le [...] leeche minaʼan u kʼasaʼaniloʼ, utiaʼal ka chʼíijikeʼex [wa nojochchajkeʼex] tu yoʼolal[,] yéetel ka yanak teʼex toksajil» (1 San Pedro 2:1, 2). ¿Ku taasiktoʼon wa kiʼimak óolal k-xokik le Biblia yéetel kʼiin, bey xan k-tuukul yéetel áakʼab tiʼ baʼax ku kaʼansiktoʼon tiʼ Dios bey xan tiʼ baʼaxoʼob u tukulmaj u beetik? Le salmistaoʼ bey tu beetilakoʼ (Salmo 63:6).
12. ¿Baʼax ken k-beet wa ku taasiktoʼon kiʼimak óolal k-xokik u ley Jéeoba?
12 Wa k-kiʼ óoltik xokik u ley Dioseʼ yaan yantaltoʼon kiʼimak óolal utiaʼal mix bikʼin, tumen u leyeʼ jach maʼalob, yéetel wa k-beetik baʼax kiaʼalikeʼ yaan u sibiltoʼon kuxtal minaʼan u xuul (Salmo 19:1-11). Santiagoeʼ tu tsʼíibtaj: «Le máax maʼ tu tuʼubul tiʼ baʼax ku yuʼubikeʼ, yéetel ku yilik maʼalob le utsil chúukaʼan aʼalmaj tʼaanoʼ, [...] le aʼalmajtʼaan ku tsʼáaik toʼon jáalkʼabiloʼ, yéetel ku pʼáatal jeetsʼel [...] yanil tiʼeʼ, táan u beetik le baʼax ku yaʼalaʼal tiʼ tumen le aʼalmajtʼaanoʼ, bíin kiʼimakchajak u yóol tiʼ baʼax ku beetik» (Santiago 1:25). Wa jach tu jaajil ku taasiktoʼon kiʼimak óolal k-xokik u ley Jéeobaeʼ, sáamsamal yaan k-jóoʼsik u súutukil utiaʼal k-tuukul tiʼ baʼaloʼob jeʼel u maas natsʼkoʼon tiʼ letiʼeʼ. Yaan xan u taaktal k-xakʼalxoktik le baʼaloʼob talam u naʼataʼal tiʼ Diosoʼ yéetel yaan k-ilik tsʼáaik táanil u Reino Dios ichil k-kuxtal (1 tiʼ Corintoiloʼob 2:10-13; San Mateo 6:33).
Yaan u suut bey junkúul cheʼiʼ
13-15. ¿Bix jeʼel k-beetikba bey u kúul cheʼ yaan tu jáal tuʼux yaan jaʼeʼ?
13 Le salmistaoʼ tiaʼalaj xan yoʼolal le máax toj u kuxtaloʼ: «Le máax beetik beyoʼ, u kuxtaleʼ bey jun kúul cheʼ pakʼaʼan tu jáal tuʼux ku yáalkab jaʼ[eʼ,] ku tsʼáaik u yich tu kʼiinil, maʼatech xan [u] kʼankʼantal u leʼob. ¡Tuláakal baʼax ku beetikeʼ ku jóokʼol utsil tiʼ!» (Salmo 1:3). Jeʼex u yúuchul tiʼ tuláakal máakeʼ, toʼon xaneʼ láayliʼ kiantaltoʼon talamiloʼobeʼ (Job 14:1). Maʼ xaaneʼ k-aktáantik chʼaʼapachtajil wa uláakʼ baʼaloʼob ku beetik u chíikpajal bukaʼaj u nojchil k-oksaj óolal (San Mateo 5:10-12). Baʼaleʼ, yéetel u yáantaj Dioseʼ k-pʼáatal waʼatal tu táan le talmiloʼobaʼ, jeʼex u pʼataʼal waʼatal u kúul muʼukʼaʼan cheʼ ken tsʼoʼokok u máan upʼéel kʼaʼamkach iikʼeʼ.
14 U kúul cheʼ tiaʼan tu jáal tuʼux mantatsʼ yaan jaʼeʼ maʼ tu kʼankʼantal u leʼ kex u beet ooxol wa kex pʼáatak maʼ u kʼáaxal jaʼ. Wa k-beetik baʼax u kʼáat Jéeoba Dioseʼ, yaan u tsʼáaiktoʼon muukʼ tumen letiʼeʼ minaʼan xuʼupul tiʼ u páajtalil. Pabloeʼ mantatsʼ tu kʼáataj u yáantaj Dios, le oʼolal páajchaj u yaʼalik: «Tuláakal ku páajtal in beetik, tu yoʼolal ku tsʼáaik teen muukʼ [Jéeoba]» (Tiʼ Filiposiloʼob 4:13). Le kiliʼich muukʼoʼ ku nuʼuktikoʼon yéetel ku tsʼáaiktoʼon muukʼ utiaʼal maʼ k-náachtal tiʼ Dios, beyoʼ maʼ tu «kʼankʼantal k-leʼob», mix xan tu xuʼulul k-tsʼáaik «ich». Lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ jach ku yantal u yich k-meeyjil kaʼansaj yéetel ku yilaʼal ichil k-kuxtal le jatsʼuts modos ku tsʼáaik le kiliʼich muukʼoʼ (Jeremías 17:7, 8; Tiʼ Galaciailoʼob 5:22, 23).
15 Teʼ tekstoaʼ, le salmistaoʼ ku ketkoʼon yéetel u kúul cheʼ. Kex jelaʼanoʼon tiʼ u kúul cheʼiʼ, yaan tiʼ baʼax chíikaʼanoʼon tiʼ. U nojchil u jéenel yéetel piimil u leʼ u kúul cheʼ yaan tu jáal tuʼux yaan jaʼeʼ, tu kʼaʼajsaj tiʼe salmista u tʼaʼajil u yoksaj óolal le máax ku kiʼikiʼ óoltik u xokik u ley Jéeobaoʼ. Wa ku taasiktoʼon kiʼimak óolal k-xokik u ley Dioseʼ, u jaʼabiloʼob k-kuxtaleʼ jeʼel u yaʼabtaloʼob jeʼex u jaʼabiloʼob u kuxtal u kúul cheʼiʼ. Jeʼel tak u yantaltoʼon kuxtal minaʼan u xuuleʼ (San Juan 17:3).
16. ¿Baʼaxten ku bintoʼon utsil tiʼ tuláakal baʼax k-beetik, yéetel bix u bintoʼon utsil?
16 Wa ku chúukpajal k-óol k-meyajteʼ, Jéeobaeʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal k-aktáantik le muʼyajoʼob yéetel le talamiloʼoboʼ, yéetel yaan u kiʼimaktal k-óol k-ilik u yantal u yich k-meeyjil kaʼansaj (San Mateo 13:23; San Lucas 8:15). Ku bintoʼon utsil tiʼ tuláakal baʼax k-beetik, tumen táan k-ilik meentik baʼax u kʼáat Jéeoba. Tumen mantatsʼ ku béeykuntik baʼax ku yaʼalik, yéetel tumen táan k-ilik beetik yéetel kiʼimak óolal baʼax u kʼáateʼ, ku bintoʼon utsil tiʼ k-meyajtik Dios (Génesis 39:23; Josué 1:7, 8; Isaías 55:11). Lelaʼ bey yúuchul kex táan k-máansik talamiloʼob ichil k-kuxtal (Salmo 112:1-3; 3 San Juan 2).
Tiʼe kʼasaʼanoʼoboʼ bey táan u bin maʼalobil tiʼobeʼ
17, 18. 1) Le salmistaoʼ, ¿baʼax yéetel ku ketik le kʼasaʼan máakoʼoboʼ? 2) Kex maʼ tu máansik óotsilil le kʼasaʼan máakoʼoboʼ, ¿baʼaxten maʼ u kʼáat yaʼal wa u manmaj u kuxtaloʼobiʼ?
17 ¡U kuxtal le j-kʼasaʼanoʼoboʼ yaʼab u jelaʼanil tiʼ u kuxtal le j-utsoʼoboʼ! Le kʼasaʼan máakoʼoboʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u ayikʼaltaloʼob tsʼeʼetsʼek kʼiinoʼobeʼ, baʼaleʼ maʼ ayikʼaloʼob tu táan Diosiʼ; le baʼax kiaʼalik le salmistaaʼ bey u yeʼesikoʼ: «Maʼ bey le máakoʼob kʼasaʼantakoʼoboʼ, tumen beyoʼob sojol ku bisaʼal tumen le iikʼoʼ. Le oʼolaleʼ le máakoʼob kʼasaʼantakoʼoboʼ maʼ bíin yanak kúuchil utiaʼaloʼob tiʼ u kʼiinil le pʼis óoloʼ; mix bíin yanak xan kúuchil utiaʼal j-kʼebanoʼob ichil u muchʼ yantalil le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ» (Salmo 1:4, 5, LSM). Le salmistaoʼ kieʼesikeʼ le máaxoʼob kʼasaʼanoʼoboʼ «maʼ bey[oʼob]» jeʼex le máaxoʼob meyajtik Dios ku keʼetloʼob yéetel u kúul cheʼ ku tsʼáaik ich yéetel ku kuxtal sen yaʼab jaʼaboʼoboʼ.
18 Kex maʼ u máansik óotsilil le kʼasaʼan máakoʼoboʼ, leloʼ maʼ u kʼáat yaʼal wa u manmaj u kuxtaloʼobiʼ (Salmo 37:16; 73:3, 12). Beyoʼob jeʼex le ayikʼal máak minaʼan u naʼat tiʼ le tʼaanaj Jesús le ka kʼáataʼab ka u beet u juezil tiʼ kaʼatúul máakoʼob táan u baʼatelkoʼob upʼéel erenciaeʼ. Jesuseʼ tiaʼalaj tiʼ le máaxoʼob uʼuykoʼ: «Kanáantabaʼex tiʼ u tsʼíiboltaʼal ayikʼalil, tumen u kuxtal máakeʼ maʼ tu taal tiʼ u yaʼabil le baʼaloʼob yaan tiʼoʼ». Utiaʼal u yeʼesik jach jaaj lelaʼ tʼaanaj tiʼ utúul ayikʼal máak jach yaʼab ich tu tsʼáaj u paakʼaloʼob, le oʼolaleʼ le máakaʼ tu tuklaj u jubik u chʼiiloʼobeʼ ka u beet uláakʼ maas nuuktak utiaʼal u líiʼsik tuláakal u yich u paakʼal. Le ayikʼal máakoʼ u tukulmaj kaʼach u jeʼelel, u janal, u yukʼul yéetel u náaysik u yóol, baʼaleʼ Dioseʼ tiaʼalaj tiʼ: «J-maʼ naʼat wíinik, yaan a kíimil tiʼ le áakʼabaʼ; le baʼaloʼob a líikʼesmajoʼ, ¿máax bíin tiaʼalintik?». Utiaʼal u jach eʼesik chéen kunel le ayikʼaliloʼ, Jesuseʼ tiaʼalaj: «Bey u yúuchul tiʼ le máax ku muchʼkíintik ayikʼaliloʼob chéen u tiaʼalint letiʼ, baʼaleʼ óotsil tu táan Kʼu [wa Dios]» (San Lucas 12:13-21).
19, 20. 1) ¿Bix u yoxoʼontaʼal yéetel bix u luʼsaʼal u kiʼis le neekʼoʼob úuchiloʼ? 2) ¿Baʼaxten ku keʼetel le kʼasaʼan máakoʼob yéetel u sojlil wa u kiʼis le neekʼoʼoboʼ?
19 Le kʼasaʼan máakoʼoboʼ maʼ ayikʼaloʼob tu táan Diosiʼ. Letiʼobeʼ beyoʼob u sojlil wa u kiʼis upʼéel neekʼeʼ. Úuchileʼ ken tsʼoʼokok u joʼochol le trigo wa cebadaoʼ, ku bisaʼal tuʼux kun oxoʼontbil; lelaʼ maases ku beetaʼal kaʼach tiʼ u xóotʼ luʼum táaxkuntaʼan tubeel tiaʼan tiʼ upʼéel kaʼanal kúuchileʼ. Wakaxoʼob kaʼach jíitik u nuʼukulil u yoxoʼontaʼal u yiʼij le trigo wa cebadaoʼ; tu yáanlil le nuʼukuloʼobaʼ beetaʼan u yíichʼakoʼob yéetel tuunich wa fierro utiaʼal u juchʼik u chʼilbil yéetel utiaʼal u jóoʼsik u sojlil wa u kiʼis le neekʼoʼ. Ku tsʼoʼoleʼ, le neekʼ paʼteʼechajaʼan yéetel le sojol bey xan yéetel le chʼiliʼ juchʼaʼanoʼ ku puʼulul kaʼanal utiaʼal u saltaʼal tumen iikʼ (Isaías 30:24). Le neekʼoʼ ku kaʼa lúubul, yéetel le u chʼilbil juchʼaʼanoʼ ku lúubul maʼ sen náachiʼ, baʼaleʼ u sojlil wa u kiʼisoʼ ku bisaʼal tumen iikʼ (Rut 3:2). Ken tsʼoʼokok túun u moʼolol le neekʼoʼ ku máaytaʼal utiaʼal u luʼsaʼal u mejen tuunchiloʼob, ken tsʼoʼokokeʼ jeʼel u páajtal u líiʼsaʼal wa u juʼuchʼleʼ (San Lucas 22:31). Baʼaleʼ, mix upʼíit u kiʼis ku pʼáatal, ku láaj bisaʼal tumen iikʼ.
20 Jeʼex le neekʼ ku kaʼa lúubul teʼ tuʼux táan u yoxoʼontaʼaloʼ bey kun úuchul tiʼ le toj u kuxtaloʼoboʼ, yaan u pʼáatloʼob way Luʼumeʼ, baʼaleʼ jeʼex bisaʼabik le kiʼis tumen le iikʼoʼ, bey xan kun bisbil le kʼasaʼanoʼob tumen u yiikʼalil le xuʼulsajiloʼ. Jach u jaajileʼ, ku kiʼimakchajal k-óol ojéeltik, ichil upʼíit kʼiineʼ, yaan u xuʼulsaʼal tiʼe kʼasaʼanoʼob utiaʼal tak mix bikʼinoʼ. Beyoʼ le máaxoʼob ku taasik kiʼimak óolal tiʼob u xokkoʼob u ley Jéeobaeʼ yaan u kʼamkoʼob yaʼab utsiloʼob. Tsʼoʼoleʼ le máaxoʼob tu beetoʼob baʼax u kʼáat Diosoʼ yaan u kʼamkoʼob upʼéel siibal jach maʼalob: kuxtal minaʼan u xuul (San Mateo 25:34-46; Tiʼ Romailoʼob 6:23).
U maʼalob «beil le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ»
21. Jéeobaeʼ, ¿bix u bin u kʼaj óoltik le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ?
21 Bey u tsʼoʼokol le yáax Salmoaʼ: «Yuumtsileʼ ku kanáantik [«ku bin u kʼáaj óoltik» NM] u beil le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ, baʼaleʼ u beil le kʼaakʼas máakoʼoboʼ kʼaas u xuʼulul» (Salmo 1:6, LSM). Dioseʼ, ¿bix u bin u kʼaj óoltik le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ? Wa táan k-bisik upʼéel toj kuxtaleʼ, k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ nojoch baʼal yilik baʼax k-beetik yéetel ku kʼamkoʼon bey u palitsiloʼoneʼ. Toʼon xaneʼ, maʼ chéen jeʼel u páajtal k-pulik tu yóokʼol Jéeoba tuláakal k-chiʼichnakiloʼobeʼ, kʼaʼabéet k-beetik tumen k-ojel letiʼeʼ u yaabiltmoʼon (Ezequiel 34:11; 1 San Pedro 5:6, 7).
22, 23. ¿Baʼax ku páaʼtik tiʼ le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ yéetel baʼax ku páaʼtik tiʼ le kʼasaʼanoʼoboʼ?
22 «Le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ» yaan u pʼáatloʼob utiaʼal mantatsʼ, baʼaleʼ le kʼaakʼas máakoʼob maʼ tu kʼexik u kuxtaloʼoboʼ yaan u kíimloʼob teʼ xuʼulsajil ken u taas Jéeobaoʼ, yéetel u «beil[oʼob]» wa le bix u kuxtaloʼoboʼ paʼteʼ kun tsʼoʼokol yéeteloʼob. K-ojel yaan u béeychajal le baʼax tiaʼalaj Davidaʼ: «Ichil jumpʼíit kʼiineʼ yaan u minaʼantal loolob máakoʼob; kex bukaʼaj ka a beet utiaʼal a kaxantikoʼobeʼ maʼ bíin suunakech a nuptáantoʼob. Baʼaleʼ le j-kabal óoloʼoboʼ bíin u tiaʼalintoʼob le luʼumaʼ, bíin kuxlakoʼob ichil nojoch jeetsʼel óolal. Le utsil máakoʼoboʼ bíin u tiaʼalintoʼob le luʼumaʼ; tiʼ bíin kajlakoʼob utiaʼal jaʼaboʼob minaʼan u xuul[iʼ]» (Salmo 37:10, 11, 29).
23 ¡Bukaʼaj kiʼimak óolal ken k-kʼam wa ka kʼuchkoʼon antal ichil le máaxoʼob kun kuxtaloʼob teʼ Luʼum suunajaʼan paraísoiloʼ, tumen teʼeloʼ maʼ tun antal kʼasaʼan máakoʼobiʼ! Teʼ kʼiin jeʼeloʼ, le máaxoʼob toj u kuxtaloʼob yéetel le máaxoʼob utsoʼoboʼ yaan u yantaltiʼob jeetsʼelil utiaʼal mantatsʼ, tumen ku taasik kiʼimak óolal tiʼob u xokkoʼob u ley Jéeoba. Baʼaleʼ táanil tiʼ yúuchul lelaʼ, yáax kʼaʼabéet u béeychajal le «baʼax ku yaʼalik Yuumtsil» Jéeobaoʼ (Salmo 2:7 yáax xéetʼ). Uláakʼ xookoʼ yaan u yeʼesik baʼax le u yaʼalmaj Diosoʼ yéetel yaan xan u tsolik baʼax yaan yil t-éetel, bey xan baʼax yaan yil yéetel tuláakal wíinikoʼob.
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 8]
¿Baʼax jeʼel k-núukikeʼ?
• ¿Baʼaxten kiʼimak u yóol le máax meyajtik Diosoʼ?
• ¿Bix k-eʼesik ku taasiktoʼon kiʼimak óolal k-xokik u ley Jéeoba?
• ¿Bix jeʼel k-beetikba bey u kúul cheʼ yaan tu jáal jaʼeʼ?
• ¿Bix u jelaʼanil le bej ku bisik le máaxoʼob toj u kuxtaloʼob tiʼ le ku bisik le kʼasaʼan máakoʼoboʼ?