«Muʼukʼankúunsabaʼex tiʼ Yuumtsil»
«Muʼukʼankúunsabaʼex tiʼ Yuumtsil»
«Muʼukʼankúunsabaʼex tiʼ Yuumtsil tu yoʼolal u muʼukʼaʼan páajtalil.» (EFESIOILOOB 6:10, El Nuevo Testamento en Maya, NT.)
1. 1) ¿Baʼax baʼatelil anchaj óoliʼ tres mil jaʼaboʼob bejlaʼeʼ? 2) ¿Baʼaxten ganarnaj David?
ÓOLIʼ tres mil jaʼaboʼob bejlaʼeʼ, tu chúumuk kaʼa jaats ejércitoʼob u aktáantmubaʼobeʼ, kaʼatúul máakoʼobeʼ u aktáantmubaʼob utiaʼal baʼateʼel. Utúul tiʼ letiʼobeʼ chéen utúul táankelem paal kanan taman ku beetik; u kʼaabaʼeʼ David. Uláakʼ utúuloʼ Goliat, utúul máak jach táaj yaan u muukʼ yéetel jach táaj kaʼanal u baakel. U búukil utiaʼal u pixikuba Goliateʼ 57 kilos u aalil, yéetel u chʼaʼamaj upʼéel nojoch lóomteʼ yéetel upʼéel nojoch táatsʼ máaskab. Davideʼ mix upʼéel u nuʼukulil baʼateʼel ku bisik, chéen upʼéel yúuntun. Goliateʼ, le ka tu yilaj chéen utúul táankelem paal jóokʼ baʼateʼel tu yéeteleʼ, tu yuʼubaj bey táan u pʼaʼastaʼaleʼ (1 Samuel 17:42-44). Jeʼel máaxak tiʼ u kaʼa jaatsil le ejércitoʼoboʼ ku tuklikoʼob u yojloʼob bix kun tsʼoʼokol le baʼatelaʼ. Baʼaleʼ maʼ mantatsʼ ku ganar le máaxoʼob maas yaan u muukʼoʼoboʼ (Eclesiastés 9:11). Davideʼ ganarnaji tumen baʼatelnaj yéetel le muukʼ tsʼaʼab tiʼ tumen Jéeobaoʼ. Letiʼeʼ tiaʼalaj tiʼ Goliat: «Le baʼatelaʼ, u baʼateʼel Yuumtsil». Le Bibliaoʼ kiaʼalik: «Bey úuchik u paʼabal u muukʼ le j-filisteo tumen Davidoʼ. Chéen yéetel jumpʼéel yúuntun yéetel jumpʼéel tuunicheʼ, Davideʼ tu kíimsaj jumpatiʼ» (1 Samuel 17:47, 50).
2. ¿Baʼax baʼatelil yaan tiʼ le cristianoʼoboʼ?
2 Toʼoneʼ maʼatech k-baʼateʼel yéetel mix máak. Baʼaleʼ kex k-ilik bisikba tubeel yéetel tuláakal máakeʼ, yantoʼon upʼéel baʼateʼel yéetel kʼasaʼan angeloʼob jach yaan u muukʼoʼob (Tiʼ Romailoʼob 12:18). Tu tsʼook u capítuloi le tsʼíibil juʼun tu túuxtaj tiʼ le efesoiloʼoboʼ, Pabloeʼ tʼaanaj tiʼ le baʼateʼel yaan tiʼ tuláakal cristianoʼoboʼ. Tiaʼalaj: «Tumen maʼ táan k-baʼateʼel tu contra máakoʼobiʼ, baʼaleʼ tu contra u muukʼ kʼaakʼas pixanoʼob yanoʼob tiʼ le kaʼanilbeʼen kúuchiloʼoboʼ, u kʼáat u yaʼaleʼ, máaxoʼob ku tusbeeloʼob, jalaʼachoʼob yéetel yaan páajtalil tiʼob tu yóokʼol le éekʼjochʼeʼen yóokʼol kaabaʼ» (Efesioiloob 6:12, NT).
3. Jeʼex u yaʼalik Efesioiloob 6:10, ¿baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-ganartik le baʼateʼel yantoʼonoʼ?
3 Le «kʼaakʼas pixanoʼob[aʼ]», Satanás yéetel u kʼasaʼan angeloʼob. Letiʼobeʼ u kʼáat u beetoʼob ka jáawak k-bisikba yéetel Jéeoba Dios. Tumen maas yaan u muukʼoʼob tiʼ toʼoneʼ chéen t-juunaleʼ maʼ ken k-páajtal tu yéeteloʼob, kʼaʼabéettoʼon u yáantaj Jéeoba, jeʼex kʼaʼabéetchajik tiʼ Davideʼ. Pabloeʼ kiaʼaliktoʼoneʼ maʼ unaj u jáawal «[k-]muʼukʼankúun[sikba] tiʼ Yuumtsil» yéetel tiʼ «u muʼukʼaʼan páajtalil[iʼ]» (Efesioiloob 6:10, NT). Le ka tsʼoʼok u yaʼalik lelaʼ, Pabloeʼ tʼaanaj tiʼ le baʼaxoʼob u tsʼaamajtoʼon Diosoʼ yéetel tiʼ le baʼaxoʼob kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-ganartik le baʼateloʼ (Tiʼ Efesoiloʼob 6:11-17).
4. ¿Baʼax kaʼapʼéel baʼaloʼob ken k-il teʼ xookaʼ?
4 Yáaxeʼ koʼoneʼex ilik máakalmáak u nuʼukulil u baʼateʼel Satanás yéetel bix u baʼateʼel t-éetel, tsʼoʼoleʼ yaan k-ilik baʼax jeʼel u páajtal k-beetik utiaʼal k-kanáantikba tiʼ letiʼeʼ. Wa k-beetik le baʼax kiaʼaliktoʼon Jéeobaoʼ, le máaxoʼob yéetel k-baʼateloʼ maʼ ken u ganartoʼonoʼob.
Táan k-baʼateʼel tu contra kʼaakʼas pixanoʼob
5. Le baʼax ku tsʼáaik naʼatbil le tʼaan «baʼateʼel» ku chíikpajal tiʼ Efesioiloob 6:12, ¿bix u yeʼesik baʼax u kʼáat u beettoʼon Satanás?
5 Pabloeʼ kiaʼalikeʼ «táan k-baʼateʼel tu contra [...] u muukʼ kʼaakʼas pixanoʼob yanoʼob [teʼ] kaʼanilbeʼen kúuchiloʼoboʼ». «U j-nojoch le kʼaakʼas pixanoʼoboʼ», Satanás u Kʼaasilbaʼal (San Mateo 12:24-26). Le Bibliaoʼ ku tsʼáaik naʼatbileʼ le baʼateʼel yantoʼonaʼ bey letiʼe baʼateʼel tuʼux ku mukʼilankil kaʼatúul máakoʼoboʼ. Teʼ úuchben baʼateloʼob ku beetaʼal Grecia kaʼachoʼ, cada utúul tiʼ le kaʼatúul máakoʼob ku baʼateloʼoboʼ ku yilik u lúuʼsik uláakʼ utúuloʼ. Le Kʼaasilbaʼal xanoʼ u kʼáat u lúuʼsoʼon utiaʼal k-xulik meyajtik Dios. ¿Baʼaxoʼob ku beetik utiaʼal u lúuʼskoʼon?
6. Jeʼex u yeʼesik le tekstoʼoboʼ, ¿baʼax ku beetik le Kʼaasilbaʼal utiaʼal yilik u náachkuntkoʼon tiʼ Dios?
6 Yaan kʼiineʼ le Kʼaasilbaʼaloʼ ken kʼaʼabéetchajak tiʼeʼ ku suut bey utúul kaaneʼ, bey utúul león ku juumansik u kaaleʼ wa bey utúul utsul angeleʼ (2 tiʼ Corintoiloʼob 11:3, 14; 1 San Pedro 5:8). Letiʼeʼ jeʼel u yoksik tu pool le máakoʼob ka u chʼaʼapachtoʼonoʼoboʼ wa ka u beetoʼob u lúubul k-óol (Apocalipsis 2:10). Bey tumen tuláakal yóokʼol kaab tiaʼan yáanal u páajtalileʼ, jeʼel u aprovecharkuba tiʼ u tsʼíiboliloʼob yéetel tiʼ le baʼaloʼob yaan way yóokʼol kaab utiaʼal u táabskoʼoneʼ (2 tiʼ Timoteo 2:26; 1 San Juan 2:16; 5:19). Utiaʼal xan u satkoʼon yéetel u tuskoʼon jeʼex tu beetil yéetel Evaeʼ, jeʼel u yilik u yoksik t-pool le bix u tuukul u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ wa le bix u tuukul le máaxoʼob tsʼoʼok u xúumpʼatkoʼob u jaajiloʼ (1 tiʼ Timoteo 2:14).
7. ¿Baʼax maʼ tu páajtal u beetik le kʼasaʼan angeloʼoboʼ, yéetel máaxoʼob xan áantkoʼon?
7 Kex jach táaj yaan u muukʼoʼob yéetel kex bey maʼ ken k-tsaʼayal yéetel u nuʼukulil u baʼateloʼobeʼ, Satanás yéetel u kʼasaʼan angeloʼobeʼ yaan baʼax maʼ tu páajtal u beetkoʼob. Le kʼasaʼan angeloʼobaʼ maʼ tu páajtal u túulchʼinkoʼonoʼob ka k-beet baʼax maʼ uts tu tʼaan Jéeoba wa maʼ k-kʼáatiʼ, tumen tiʼ toʼoneʼ tsʼaʼan u páajtalil k-yéeyik baʼax ken k-tukle yéetel baʼax ken k-beete. Tsʼoʼokol xaneʼ, maʼ t-juunal táan k-baʼateliʼ; jeʼex tu kʼiiniloʼob Eliseoeʼ, bejlaʼeʼ maas «yaʼab le yanoʼob t-éeteloʼ, tiʼ le yanoʼob tu yéeteloʼoboʼ» (2 Reyes 6:16). Le Bibliaoʼ kiaʼaliktoʼoneʼ wa k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Dios yéetel k-tsʼáaikba tu contra u Kʼaasilbaʼaleʼ, le Kʼaasilbaʼaloʼ yaan u náachtal tiʼ toʼon (Santiago 4:7).
K-kʼaj óol u kʼaakʼas tuukuloʼob Satanás
8, 9. Satanaseʼ, ¿bix tu beetil u sen muʼyaj Job, yéetel baʼaxoʼob jeʼel u náachkuntkoʼon tiʼ Dios bejlaʼeʼ?
8 K-ojel máakalmáak u kʼaakʼas tuukuloʼob u Kʼaasilbaʼal, tumen le Bibliaoʼ kieʼesik bix u yilik u táabsik máak (2 tiʼ Corintoiloʼob 2:11). Le Kʼaasilbaʼaloʼ tu beetaj u sen muʼyaj Job: tu láaj luʼsaj baʼaxoʼob yaan tiʼ, tu láaj kíimsaj u paalal, tu beetaj u pʼektaʼal tumen u láakʼtsililoʼob, tu tsaʼaysaj upʼéel yaayaj kʼojaʼanil tiʼ, yéetel tu beetaj u sen yaʼalaʼal baʼal tiʼ tumen le máaxoʼob kiaʼalikubaʼob u amigoʼob kaʼachoʼ. Lelaʼ tu beetaj u lúubul u yóol Job, ka tak kʼuch u tukult tsʼoʼok u pʼaʼatal tumen Dios (Job 10:1, 2). Bejlaʼeʼ, maʼ le Kʼaasilbaʼal beetik u láaj úuchul baʼaloʼob kʼaastakoʼ, baʼaleʼ yaʼab cristianoʼobeʼ táan u máanoʼob tiʼ talamiloʼob. Satanaseʼ jeʼel u aprovecharkuba tiʼ le talamiloʼob táan k-máansikoʼ utiaʼal u béeykuntik u kʼaakʼas tuukuloʼob.
9 Teʼ tsʼook kʼiinoʼobaʼ tsʼoʼok u maas yaʼabtal le baʼaloʼob jeʼel u náachkuntkoʼon tiʼ Diosoʼ. Bejlaʼeʼ le máakoʼoboʼ chéen tiaʼanoʼob tu paach ayikʼaliloʼobeʼ. Teʼ periódicoʼoboʼ, teʼ radio yéetel teʼ televisión xanoʼ, le baʼaloʼob subtsiltak wa kʼaastakoʼ mantatsʼ ku yeʼesaʼaloʼob bey baʼaloʼob ku taaskoʼob kiʼimak óolal tiʼ máakeʼ, maʼ bey baʼaloʼob ku taaskoʼob muʼyajileʼ. Bejlaʼeʼ maases tuláakal máakeʼ maʼ u yaabiltmoʼob Diosiʼ, baʼax u yaabilmoʼobeʼ «kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob» (2 tiʼ Timoteo 3:1-5). Kʼaʼabéet «[k-]baʼateʼel[...] tu yoʼolal le oksaj óolal[oʼ]», tumen wa maʼeʼ le baʼaloʼob jeʼeloʼobaʼ jeʼel u náachkuntkoʼonoʼob tiʼ Dioseʼ (San Judas 3).
10-12. 1) ¿Baʼax tiaʼalaj Jesús le ka tʼaanaj tiʼ le máak jóokʼ paakʼaleʼ? 2) ¿Bix jeʼel u peʼechʼel k-adoración tiʼ Dioseʼ? Ketej.
10 Satanaseʼ tsʼoʼok u táabsik yaʼab cristianoʼob ikil u beetik u binoʼob tu paach le baʼaloʼob yaan teʼ yóokʼol kaabaʼ yéetel tu paach ayikʼaliloʼob. Le ka tʼaanaj tiʼ le máak jóokʼ paakʼaleʼ, Jesuseʼ tiaʼaleʼ u chiʼichnakiloʼob wa «u baʼaloʼobil le yóokʼol kaabaʼ» bey xan u muukʼ le «ayikʼalil» utiaʼal u tusik máakoʼ, «ku kupik yiikʼ le maʼalob péektsiloʼ» (San Mateo 13:18, 22). Le tʼaan ku suʼutul «ku kupik yiikʼ», ich griegoeʼ u kʼáat yaʼal «ku jach pechʼik».
11 Tiʼ kʼáaxoʼob tuʼux ku sen beetik ooxoleʼ jeʼel u páajtal u yilaʼal upʼéel cheʼ bey aakʼ suuk u nojochtal tu chuun uláakʼ cheʼiʼ. Jujumpʼíitileʼ u yaʼabach mootsoʼobeʼ ku bin u baʼkubaʼob tu chuun le cheʼoʼ yéetel ku bin u poloktaloʼob. Le mootsoʼobaʼ jujumpʼíitil u bin u láaj chʼaʼik u yoʼoch le cheʼ tuʼux u bakʼmubaʼoboʼ. U leʼob xaneʼ ku tsʼáaikoʼob boʼoy tiʼe cheʼoʼ; tuláakal lelaʼ ku beetik u kíimil le cheʼoʼ.
12 Jeʼex le aakʼ ku pechʼik le cheʼoʼ, u chiʼichnakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ, u tsʼíibolil u yantaltoʼon ayikʼaliloʼob yéetel u tsʼíibolil k-kuxtal maas maʼalobeʼ, jujumpʼíitileʼ jeʼel u bin u luʼsiktoʼon u tiempoi yéetel u muukʼil utiaʼal k-meyajtik Dioseʼ. Wa k-bin tu paach le baʼaloʼob yaan teʼ yóokʼol kaabaʼ, jeʼel u beetik maʼ k-xokik le Bibliaoʼ yéetel jeʼel u beetik u suuktal maʼ k-bin teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ; lelaʼ ku beetik maʼ k-tséentikba tiʼ u Tʼaan Dios. Wa k-bin tu paach le baʼaloʼob yaan teʼ yóokʼol kaabaʼ, jeʼel u beetik k-tsʼáaik pachil k-meyajtik Dioseʼ yéetel jeʼel xan u beetik k-lúubul tu kʼab Satanaseʼ.
Kʼaʼabéet u chúukpajal k-óoleʼex
13, 14. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal maʼ k-lúubul tu kʼab Satanás?
13 Pabloeʼ tiaʼalaj tiʼ u yéet cristianoiloʼob ka jeetsʼel pʼáatakoʼob tu contra u kʼaakʼas tuukuloʼob le Kʼaasilbaʼaloʼ (Tiʼ Efesoiloʼob 6:11). U jaajileʼ, toʼoneʼ maʼ tu páajtal k-xuʼulskeʼex tiʼ Satanás yéetel tiʼ u kʼasaʼan angeloʼob. Jesucristo kun xuʼulskob, jeʼex aʼalaʼanil tumen Diosoʼ (Apocalipsis 20:1, 2). Baʼaleʼ, maʼiliʼ kʼuchuk u kʼiinil u xuʼulsaʼal Satanaseʼ, kʼaʼabéet u chúukpajal k-óol tu contra utiaʼal maʼ k-lúubul tu kʼab.
14 Le apóstol Pedrooʼ tu yeʼesaj xan u kʼaʼabéetil u chúukpajal k-óol tu contra Satanás. Letiʼeʼ tu tsʼíibtaj: «Il a wileʼex [wa] maʼalob baʼax ka beetikeʼex yéetel pʼil ichneneʼex; tumen a enemigoʼex le kʼaasil baʼaloʼ, táan u máan jeʼel bix león ku yáakameʼ, táan u kaxantik máax u lukʼe. Xachabaʼex tiʼ, muʼukʼaʼan jeetsʼeleʼex tiʼ leʼ oksaj óolaloʼ, tumen a wojeleʼex a sukuʼuneʼex tiʼ tuláakal yóokʼol kaabeʼ táan u mukʼyajtikoʼob xan le baʼaloʼob ka mukʼyajtikeʼexoʼ» (1 San Pedro 5:8, 9). Jach kʼaʼabéettoʼon xan u yáantaj k-sukuʼunoʼob utiaʼal u chúukpajal k-óol tu contra Satanás ken u yóot u beettoʼon loob jeʼex utúul león ku juumansik u kaal taak u janaleʼ.
15, 16. ¿Bix u yeʼesik le Biblia u yáantaj le sukuʼunoʼoboʼ ku muʼukʼankúunskoʼon utiaʼal ka chúukpajal k-óol tiʼ Dios?
15 Le kéejoʼoboʼ ken yuʼuboʼob naatsʼ anik utúul león táan u juumansik u kaaleʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u lakchajal u yáalkaboʼob tuláakal le ku páajtal utiaʼal maʼ u jaantaʼaloʼobeʼ. Baʼaleʼ le elefanteʼoboʼ, maʼ bey u beetkoʼobiʼ, letiʼobeʼ ku paklan áantkubaʼob. Le libro Elephants—Gentle Giants of Africa and Asia (Le elefanteʼoboʼ: nukuch baʼalcheʼob maʼ kʼoʼoxtakoʼob kajaʼanoʼob tu luʼumil África yéetel Asia) kiaʼalik: «U múuchʼ elefanteʼobeʼ, utiaʼal u kanáantkubaʼobeʼ, suuk u wóol muchʼkubaʼob; le maas nuuktakoʼoboʼ ku baʼpachkoʼob le maas mejentakoʼob utiaʼal u kanáantkoʼoboʼ». Le leónoʼ, ken u yil bix u muchʼmiluba yéetel bix u paklan áantkuba le elefanteʼoboʼ, óoliʼ maʼatech u taaktal u natsʼkuba tu yiknaloʼob utiaʼal u beet loob tiʼob mix tak tiʼ u mejniloʼob.
16 Toʼon xaneʼ kʼaʼabéet k-paklan áantikbaʼex tu kʼiinil taak u beetaʼaltoʼon loob tumen Satanás yéetel u kʼasaʼan angeloʼob, kʼaʼabéet k-antaleʼex naatsʼ tiʼ le sukuʼunoʼob muʼukʼaʼan u oksaj óolaloʼoboʼ. Pabloeʼ le kʼalaʼan kaʼach Romaoʼ tiaʼalaj tu yoʼolal jujuntúul sukuʼunoʼob: «Tsʼoʼok u muʼukʼankúuntkoʼob in wóol» (Colosenses 4:10, 11, Nuevo Mundo). Le tʼaan ich griego ku suʼutul «muʼukʼankúuntkoʼob in wóol», chéen utéen ku chíikpajal teʼ Kiliʼich Tsʼíiboʼob ich Griegooʼ. Le Diccionario Expositivo de Palabras del Nuevo Testamento, tiʼ Vine, kiaʼalikeʼ upʼéel tʼaan ku taal tiʼ le tʼaan ich griegoaʼ «u kʼáat yaʼal tsʼaakoʼob ku jáawsik chiʼibal nakʼ». Jeʼex túun upʼéel balsamoeʼ, u yáantaj le sukuʼunoʼob yiijchajaʼan u naʼatoʼoboʼ ku jetsʼik u yajil le sen chiʼichnakiloʼob wa le kʼojaʼaniloʼoboʼ.
17. ¿Baʼax kun áantkoʼon utiaʼal ka chúukpajal k-óol tiʼ Dios?
17 U líiʼsaʼal k-óol tumen k-sukuʼunoʼobeʼ ku muʼukʼankúuntik u tuukulil k-meyajtik Dios. Le nuxiboʼob teʼ múuchʼuliloʼ jach kʼaʼabéet u yilik u tsʼáaikoʼob le áantaj kʼaʼabéet tiʼ le sukuʼunoʼob utiaʼal u chúukpajal u yóoloʼob tiʼ Diosoʼ (Santiago 5:13-15). Upʼéel baʼax jach áantkoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol tiʼ Dioseʼ letiʼe ka k-xok le Biblia sáamsamaloʼ yéetel letiʼe ka yanakoʼon mantatsʼ teʼ muchʼtáambaloʼob yéetel teʼ noj muchʼtáambaloʼoboʼ. K-antal naatsʼ tiʼ Dioseʼ jeʼel xan u yáantkoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol tiʼ letiʼeʼ. Le oʼolal túuneʼ, kex wa táan k-janal, wa táan k-ukʼul, wa táan k-beetik uláakʼ wa baʼaxeʼ, kʼaʼabéet k-beetik tuláakal utiaʼal u nojbeʼenil Dios (1 tiʼ Corintoiloʼob 10:31). Kʼaʼabéet xan k-jach kʼubik k-óol tiʼ Dios yéetel k-payalchiʼ tiʼ letiʼ utiaʼal maʼ u xuʼulul k-kiʼimakkúuntik u yóol (Salmo 37:5).
18. ¿Baʼaxten maʼ kʼaʼabéet k-chaʼik u lúubul k-óol kex yaan kʼiin ku pʼíitkuntaʼal k-muukʼ tumen le talamiloʼoboʼ?
18 Yaan kʼiineʼ, jeʼex utúul león ku pulikuba tu yóokʼol utúul baʼalcheʼ minaʼan u muukʼeʼ, Satanás xaneʼ ku yilik u beetiktoʼon loob ken u yil lubaʼan k-óol. Le talamiloʼob ichil k-otochoʼ, le u minaʼantaltoʼon taakʼinoʼ yéetel le kʼojaʼaniloʼoboʼ, jeʼel u beetik u lúubul k-óol jujumpʼíitileʼ. Baʼaleʼ maʼ kʼaʼabéet k-pʼatik beetik baʼax u kʼáat Diosiʼ; Pabloeʼ tiaʼalaj: «[Le kʼiin jach] minaʼan in muukʼeʼ, asab [wa maas] muʼukʼaʼan in wuʼuyikimba» (2 tiʼ Corintoiloʼob 12: 10; Tiʼ Galaciailoʼob 6:9; 2 tiʼ Tesalonicailoʼob 3: 13). ¿Baʼax tu yóotaj u yaʼale? Tióotaj u yaʼaleʼ, wa k-kʼáatik u yáantaj Dioseʼ, u kiliʼich muukʼeʼ yaan u yáantkoʼon tiʼ baʼaxoʼob minaʼantoʼon u muukʼil utiaʼal k-beetik. Le bix úuchik u ganartaʼal Goliat tumen Davidoʼ kieʼesikeʼ Dioseʼ ku tsʼáaik muukʼ tiʼ le máaxoʼob meyajtikoʼ. Bejlaʼa xaneʼ, u j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ tsʼoʼok u yilkoʼob bix u yáantaʼaloʼob tumen Dios tu kʼiinil táan u máanoʼob tiʼ nojoch talamiloʼob (Daniel 10:19).
19. Aʼal bix jeʼel u yáantik Dios máaxoʼob meyajtikeʼ.
19 Utúul sukuʼun yéetel u yataneʼ tiaʼaloʼob bix tsʼoʼok u yáantaʼaloʼob tumen Dios: «Tsʼoʼok u máan yaʼab jaʼaboʼob joʼopʼok k-meyajtik Dios tsʼokaʼanil k-beel; tsʼoʼok k-kʼamik yaʼabach utsiloʼob yéetel tsʼoʼok k-kʼaj óoltik yaʼab sukuʼunoʼob jach jatsʼuts u modosoʼob. Baʼaleʼ, Jéeobaeʼ tsʼoʼok xan u kaʼansiktoʼon bix jeʼel u chúukpajal k-óol tu táan le talamiloʼoboʼ yéetel tsʼoʼok utsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal k-aktáantkoʼob. Jeʼex Jobeʼ, yaan kʼiineʼ maʼ t-naʼataj baʼaxten ku yúuchul wa baʼaxiʼ, baʼaleʼ k-ojel kaʼacheʼ, teʼ súutukiloʼob jeʼeloʼ, Jéeobaeʼ mantatsʼ tiaʼan kaʼach t-éetel utiaʼal u yáantkoʼoneʼ».
20. Le Bibliaoʼ, ¿bix u yeʼesik Jéeobaeʼ mantatsʼ ku yáantik le máaxoʼob meyajtikoʼ?
20 Jéeobaeʼ chúukaʼan u páajtalil utiaʼal u yáantik yéetel utiaʼal u muʼukʼankúunsik yóol le máaxoʼob meyajtikoʼ (Isaías 59:1). Le salmista Davidoʼ tu kʼayaj: «[Jéeobaeʼ] letiʼ áantik le máaxoʼob ku lúubul[oʼoboʼ], yéetel ku líikʼesik le máaxoʼob ku lúubul yóoloʼoboʼ» (Salmo 145:14). Jach beyoʼ, k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ «ku bisik sáamsamal le k-kuuchoʼoboʼ» yéetel ku tsʼáaiktoʼon jach le baʼax kʼaʼabéettoʼonoʼ (Salmo 68:19).
Kʼaʼabéettoʼon «tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel» ku tsʼáaiktoʼon Diosoʼ
21. ¿Bix tu yeʼesil Pablo jach kʼaʼabéet k-búukintik le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaiktoʼon Jajal Diosoʼ?
21 Tsʼoʼok k-ilik jujumpʼéel baʼax ku beetik u Kʼaasilbaʼal utiaʼal u yilik u náachkuntkoʼon tiʼ Dios yéetel tsʼoʼok xan k-ilik jach kʼaʼabéet u chúukpajal k-óol utiaʼal maʼ u lúuʼskoʼon. Beoraaʼ yaan k-ilikeʼex uláakʼ baʼax u tsʼaamajtoʼon Dios jach kʼaʼabéet utiaʼal k-kanáantik k-oksaj óolal. Le ka tsʼíibnaj tiʼ u cristianoiloʼob Éfesoeʼ, Pabloeʼ kaʼatéen tʼaanaj tiʼ upʼéel baʼal jach kʼaʼabéettoʼon utiaʼal u chúukpajal k-óol tu táan u kʼaakʼas tuukuloʼob Satanás yéetel utiaʼal k-ganartik le baʼateʼel yantoʼon tu contra le kʼasaʼan angeloʼoboʼ. Le apóstolaʼ tu tsʼíibtaj: «Búukinteʼex tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaik teʼex Jajal Diosoʼ, utiaʼal ka páatak a jéetsʼel pʼáataleʼex tu contra u táabsajiloʼob kʼaasibaʼal. [...] Chʼaʼex tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaik teʼex Jajal Diosoʼ, utiaʼal ka páatak a xachikabaʼex [wa u chúukpajal a wóoleʼex] tiʼ le kʼaakʼas kʼiinoʼ, yéetel ku tsʼoʼokol a xachikabaʼexeʼ, ka páatak a jéetsʼel pʼáataleʼex» (Efesioiloob 6:11, 13, NT).
22, 23. 1) ¿Baʼax táakaʼan ichil le nuʼukulil baʼateʼel u tsʼaamajtoʼon Diosoʼ? 2) ¿Baʼax ken k-il teʼ tuláakʼ xookoʼ?
22 Kʼaʼabéet k-búukintkeʼex «tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaik t[oʼon] Jajal Diosoʼ». Le ka tsʼíibnaj Pablo tiʼ u cristianoiloʼob Éfesoeʼ, táan kaʼach u kanáantaʼal tumen utúul u soldadoi Roma. Le soldadoaʼ, maʼ xaaneʼ, u takmaj tuláakal u nuʼukulil u baʼateʼel. Baʼaleʼ, Dios tsʼáaj tu tuukul Pablo utiaʼal ka tʼaanak tiʼ le nuʼukulil baʼateʼel jach kʼaʼabéet tiʼ tuláakal máax meyajtik Jéeobaoʼ.
23 Le u nuʼukulil baʼateʼel u tsʼaamajtoʼon Diosoʼ letiʼe jeʼeloʼobaʼ: le oksaj óolaloʼ, le tojil kuxtaloʼ, k-yaabiltik u jaajil, k-kʼaʼaytik le maʼalob péektsil yéetel u jaajil k-óoloʼ, k-tuukul mantatsʼ tiʼ le maʼalob baʼaloʼob k-páaʼtikoʼ yéetel k-tsolik tubeel baʼax kiaʼalik le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ. Tuláakʼ xookoʼ yaan k-tʼaan tiʼ cada upʼéel tiʼ le baʼaloʼobaʼ utiaʼal k-ilik wa k-líiʼsmakba utiaʼal le baʼateʼel yantoʼon tu contra le kʼasaʼan angeloʼoboʼ. Yaan xan k-ilik bix jeʼel k-beetik jeʼex Jesús utiaʼal k-kanáantikba tiʼ Satanaseʼ.
¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?
• ¿Baʼax baʼatelil yaan tiʼ cada utúul cristiano?
• ¿Baʼaxoʼob ku meyaj tiʼ Satanás utiaʼal u yilik u náachkuntkoʼon tiʼ Dios?
• ¿Bix u muʼukʼankúuntik k-óol u yáantaj le k-sukuʼunoʼoboʼ?
• ¿Máax jeʼel u tsʼáaiktoʼon muukʼeʼ, yéetel baʼaxten u muukʼ letiʼ kʼaʼabéettoʼon?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]