Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

Ken kaxtaʼak upʼéel perla jach yaʼab u tojol

Ken kaxtaʼak upʼéel perla jach yaʼab u tojol

Ken kaxtaʼak upʼéel perla jach yaʼab u tojol

«U reinoi le kaʼanoʼoboʼ letiʼe tuʼux ku baʼateltik u kʼuchul le wíinikoʼoboʼ, yéetel le ku baʼateltik u kʼuchloʼobeʼ ku tiaʼalintkoʼob.» (MATEO 11:12, NM.)

1, 2. 1) Tiʼ upʼéel u kettʼaaniloʼob le Reino tu tsʼáaj Jesusoʼ, ¿baʼax beetaʼab tumen utúul máak maʼ tuláakal máak jeʼel u beetkeʼ? 2) ¿Baʼax tu yaʼalaj Jesús tu kettʼaanil le perlaoʼ?

¿YAAN wa baʼax jach a kʼáat ka yanaktech jeʼel tak a tsʼáaik tuláakal baʼax yantech utiaʼal a tiaʼalintkeʼ? Kex tumen yaan máakoʼob ku tsʼáaik u yóoloʼob u kaxtoʼob taakʼin, fama, páajtalil wa ka ilaʼakoʼob bey maas maʼalob máakoʼobeʼ, maʼ suuk u jáan kaxtaʼal upʼéel baʼal jach maʼalob ka tak u tsʼáaj máak tuláakal baʼax yantiʼ utiaʼal u tiaʼalintik. Ka tu tsikbaltaj upʼéel tiʼ u jatsʼuts kettʼaaniloʼob le Reinooʼ, Jesucristoeʼ tʼaanaj tiʼ utúul máak tu beetaj le jeʼelaʼ.

2 Le kettʼaanaʼ tiaʼan tu juunal yéetel u j-tsaypachoʼob ka tu tsikbalteʼ yéetel ku tʼaan tiʼ upʼéel perla jach yaʼab u tojol. Jesuseʼ bey úuchik u yaʼalikaʼ: «U [reinoi] kaʼaneʼ bey xan jeʼel bix juntúul j-koonol ku máan u kaxant kiʼichkelem perlaʼobeʼ. Le ken u kaxant jumpʼéel yaʼab u tojoleʼ ku bineʼ ku konik tuláakal baʼal yaan tiʼeʼ, ku tsʼoʼokoleʼ ku manik le perlaoʼ» (San Mateo 13:36, 45, 46). ¿Baʼax ku kaʼansik Jesús yéetel le kettʼaanaʼ? ¿Baʼax utsiloʼob jeʼel k-jóoʼsik tiʼ baʼax tu yaʼaleʼ?

Le perlaʼoboʼ jach koʼojtakoʼob

3. Úuchjeakileʼ, ¿baʼaxten jach yaʼab u tojol le perlaʼob jach kiʼichkelemtakoʼ?

3 Tak úuchileʼ, le máakoʼoboʼ jach kiʼichkelem u yilkoʼob le perlaʼob utiaʼal u meyajtiʼob bey adornoiloʼobeʼ. Upʼéel libroeʼ ku yaʼalikeʼ utiaʼal Plinio le Chʼijaʼan —utúul romano ku tsʼíibtik libroʼob úuchileʼ— le perlaʼoboʼ «letiʼe maas kiʼichkelem tiʼ tuláakal le baʼaloʼob jatsʼutstakoʼoboʼ». Le perlaʼoboʼ maʼ beyoʼob jeʼex le oro, plata yéetel uláakʼ jatsʼuts tuunchoʼoboʼ, tumen tiʼ u taal tiʼ baʼax kuxaʼaneʼ. Yaan conchaseʼ ken okok upʼéel u chan xiixel tuunich ichileʼ, utiaʼal maʼ u chʼíikil tiʼeʼ, ku bin u bakʼik yéetel upʼéel kʼaab ku kʼaabaʼtik nácar, tak ken suunak jatsʼuts perlai. Úuchileʼ, le perlaʼob maas jatsʼutstakoʼ tiʼ ku jóoʼsaʼaloʼob teʼ Chak kʼáaʼnáaboʼ, teʼ golfo Pérsico yéetel tu kʼáaʼnáabil Índico, baʼaleʼ Israeleʼ náach yanil tiʼ le kúuchiloʼobaʼ. Maʼ xaaneʼ, le beetik Jesuseʼ tʼaanaj tiʼ utúul «j-koonol ku máan u kaxant kiʼichkelem perlaʼob» táanxel luʼumoʼob. Utiaʼal túun u kaxtikeʼ kʼaʼabéet u náachtal u kaxtoʼob.

4. ¿Baʼax maas kʼaʼanan tiʼ u kettʼaanil le perlaoʼ?

4 Kex tumen jach yaʼab u tojol le perlaʼob jatsʼutstakoʼoboʼ, Jesuseʼ maʼ tiʼ u koʼojil tʼaanajiʼ. Letiʼeʼ maʼ chéen tu ketaj u Reino Dios yéetel upʼéel perla jach koʼojiʼ, u maas kʼaʼananileʼ tu yeʼesaj baʼax tu beetaj le «j-koonol» ka tu kaxtaj upʼéel perla beyaʼ. Utúul j-koonol ku manik perlaʼobeʼ maʼ jeʼex chéen wa máax j-koonolileʼ, kʼaʼabéet u jach kʼaj óol tubeel le perlaʼoboʼ, kʼaʼabéet u yojel baʼax beetik jaʼtsil. Kʼaʼabéet u kʼaj óoltik wa jach tu jaajil upʼéel perla ken u yile, yéetel maʼ tu manik wa maʼ letiʼiʼ bey xan wa maʼ jaʼtsiʼ.

5, 6. 1) ¿Baʼax uláakʼ k-ilik tiʼ le j-koonol tiʼ le tʼaanaj Jesusoʼ? 2) Tu kettʼaanil le taakʼin mukaʼanoʼ, ¿baʼax k-kanik tiʼ le j-koonoloʼ?

5 Yaan uláakʼ baʼax k-ilik tiʼ le j-koonolaʼ. U suukaʼanileʼ, utiaʼal u náajal utúul j-koonoleʼ yáax ku kʼáatik bajux jeʼel u kaʼa konik upʼéel baʼal utiaʼal u yilik bajux ken u manileʼ. Maʼ xaaneʼ jeʼel xan u yilik wa jeʼel u páajtal u séeb konkeʼ. Tiʼ uláakʼ tʼaanoʼobeʼ, u tuukuleʼ u séeb jóoʼsik utsil tiʼ, maʼ u pʼáatal tu yéeteliʼ. Baʼaleʼ, le j-koonol tiʼ le tʼaanaj Jesusoʼ maʼ bey u tuukuliʼ. Maʼ tu manaj le perla utiaʼal ka u kon maas koʼojoʼ, lelaʼ k-ilik tumen tu konaj «tuláakal baʼal yaan tiʼ», maʼ xaaneʼ tuláakal u nuʼukuloʼob yéetel u yotoch, utiaʼal u tiaʼalintik le perla ku máan u kaxtoʼ.

6 Óoliʼ utiaʼal jeʼel máaxak j-koonolileʼ, jach maʼ maʼalob le baʼax tu beetaj le j-koonolaʼ. Utúul j-koonol chéen táan u tuklik u náajaleʼ maʼ tu jáan manik upʼéel baʼal jach koʼoj. Baʼaleʼ, le máax man le perlaoʼ maʼ bey u tuukuliʼ. Letiʼeʼ maʼ táan u tuukul tiʼ bukaʼaj jeʼel u náajaltikeʼ, táan kaʼach u tuukul tiʼ u kiʼimak óolalil u tiaʼalintik upʼéel baʼal jach sen yaan u tojol. Lelaʼ bey u yeʼesik uláakʼ kettʼaan tu beetaj Jesús chíikaʼan tiʼ u kettʼaanil le perlaoʼ; letiʼeʼ tu yaʼalaj: «U [reinoi] kaʼaneʼ bey jeʼel bix jumpʼéel ayikʼalil mukaʼan tiʼ luʼumeʼ. Juntúul máakeʼ ku kaxantik le ayikʼaliloʼ, ku tsʼoʼokoleʼ ku taʼakik tu kaʼatéen tu kúuchil; chuup u puksiʼikʼal yéetel kiʼimak óolaleʼ ku bineʼ ku konik tuláakal baʼal yaan tiʼeʼ, ku tsʼoʼokoleʼ ku manik le luʼumoʼ» (San Mateo 13:44). Bey túunoʼ, u kiʼimak óolalil u kaxtik yéetel u tiaʼalintik le ayikʼalil mukaʼan teʼ luʼumoʼ letiʼ péeks le máak u kon tuláakal baʼax yantiʼ utiaʼal u manik le luʼumoʼ. Bejlaʼeʼ, ¿yaan wa máaxoʼob jeʼex le j-koonolaʼ? ¿Yaan wa upʼéel baʼal jach táaj maʼalob maʼ chéen kunel ka k-tsʼáa tuláakal baʼaxoʼob yantoʼon tu yoʼolaliʼ?

Le máaxoʼob kʼaj óolt u jach maʼalobil le Reinooʼ

7. Jesuseʼ, ¿bix úuchik u yeʼesik jach maʼalob u yilik le Reinooʼ?

7 Le ka tu tsikbaltaj u kettʼaanil le perlaoʼ, Jesuseʼ táan kaʼach u tʼaan tiʼ u Reino Dios. Jeʼex u yeʼesaʼal teʼ Evangelioʼoboʼ, utiaʼal letiʼeʼ, le Reinooʼ upʼéel baʼal jach táaj maʼalob. Ka tsʼoʼok u yokjaʼ tu jaʼabil 29 teʼ yáax siglooʼ, tu káajsaj u kʼaʼaytaj táan u yaʼalik: «Kʼex a tuukuleʼex tumen u [reinoi] kaʼaneʼ tsʼoʼok u náatsʼal». Ich óoxpʼéel jaʼab kaʼa tak táankocheʼ tu kaʼansaj le Reino tiʼ yaʼabach máakoʼoboʼ. Letiʼeʼ «máan tiʼ yaʼabkach kaajoʼob yéetel tiʼ mejen kajtaliloʼob [tiʼ tuláakal u luʼumil Israel], [...] táan u tsʼáaik kʼaj óoltbil u [reino] Jajal Dios» (San Mateo 4:17; San Lucas 8:1).

8. ¿Baʼax tu beetaj Jesús utiaʼal u yeʼesik baʼax ken u beet u Reino Dios?

8 Jesús xaneʼ tu tsʼakaj yaʼabach kʼojaʼanoʼob, tu tséentaj wiʼijoʼob, tu jetsʼaj kʼaʼamkach iikʼoʼob yéetel tu kaʼa kuxkíintaj kimenoʼob, tuláakal lelaʼ tu yeʼesaj baʼax ken u beet u Reino Dios (San Mateo 14:14-21; San Marcos 4:37-39; San Lucas 7:11-17). Tu tsʼookeʼ, tu yeʼesaj u chúukaʼan yaabilaj tiʼ Dios yéetel tiʼ le Reinooʼ, tumen tu kʼubaj u kuxtal le ka chʼuykíintaʼab tiʼ upʼéel cheʼ úuchik u kaʼansik u jaajiloʼ. Jeʼex le j-koonoloʼ, Jesuseʼ tu tsʼáaj tuláakal baʼax yantiʼ tu yoʼolal le Reino ku keʼetel yéetel le perla «jach yaʼab u tojol[oʼ]», letiʼeʼ kuxlaj yéetel kíim tu yoʼolal le Reinooʼ (San Juan 18:37).

9. ¿Baʼax tu beetaj u yáax j-kaambaloʼob Jesús, maʼ jeʼel máaxak jeʼel u jáan beetkeʼ?

9 Jesuseʼ maʼ chéen tu xupuba tu yoʼolal le Reinooʼ, tu yéeyaj xan u múuchʼ máakoʼob ku yilkoʼob jach maʼalob le Reinooʼ. Utúul tiʼ letiʼobeʼ Andrés, u j-kaambal kaʼach Juan Bautista. Ka tu yuʼubaj u yaʼalaʼal tumen Juan, Jesús u «j-taman Jajal Dioseʼ», letiʼ yéetel uláakʼ u j-kaambal Juaneʼ —maʼ xaaneʼ utúul tiʼ u paalal Zebedeo ku kʼaabaʼtik xan Juan— binoʼob tu séebaʼanil yiknal Jesuseʼ ka tu yoksaj u yóoloʼob tiʼ. Baʼaleʼ maʼ chéen le tu beetoʼobiʼ, tumen Andreseʼ bin u kaxt Simón, u sukuʼun, ka tu yaʼalaj tiʼ: «Tsʼoʼok nuptáantik le Mesíasoʼ». Tu séebaʼanileʼ, Simón (kʼuch xan kʼaabaʼtbileʼ Cefas wa Pedro) bey xan Felipe yéetel Natanael, u amigoeʼ, tu oksaj óoltoʼob Jesuseʼ letiʼ le Mesíasoʼ. Natanaeleʼ kʼuch tak u yaʼal tiʼ Jesús: «J-kaambesaj, teech u Paal Jajal Dios, teech u [reyil] Israel» (San Juan 1:35-49).

Líiʼsaʼab u yóoloʼob u tsaypachtoʼob

10. ¿Baʼax tu beetaj u j-tsaypachoʼob Jesús le ka tʼanoʼob tu kaʼatéenoʼ?

10 Le bix tu yuʼubiluba Andrés, Pedro, Juan yéetel uláakʼ máakoʼob le ka tu kaxtoʼob le Mesíasoʼ jeʼel u páajtal u keʼetel yéetel le bix tu yuʼubiluba le j-koonol ka tu kaxtaj le perla jach yaʼab u tojloʼ. ¿Baʼax túun ken u beetoʼob beoraaʼ? Le Evangelioʼoboʼ maʼatech u yaʼalikoʼob baʼax tu beetoʼob ka tsʼoʼok u yáax tʼaanoʼob yéetel Jesús. Maʼ xaaneʼ, óoliʼ tuláakloʼob suunajoʼob tu meyajoʼob. Baʼaleʼ, ka máan seis meses wa kex u jaʼabeʼ, Jesuseʼ bin tu yiknal Andrés, Pedro, Juan yéetel Santiago, u sukuʼun, tu jáal u kʼáaʼnáabil Galilea, tuʼux ku chuk kayoʼob kaʼachi. * Le ka tu yiloʼobeʼ tu yaʼalajtiʼob: «Tsaypachteneʼexiʼ ka in beeteʼex j-chuk wíinikeʼex». ¿Baʼax túun tu beetoʼob? U Evangeloi Mateoeʼ ku yaʼalik baʼax tu beetaj Pedro yéetel Andrés: «Tu séeblakil tu pʼatajoʼob u kʼáanil chuk kayoʼobeʼ ka j-binoʼob tu yéetel». Le Bibliaoʼ ku yaʼalik xan tu yoʼolal Santiago yéetel Juan: «Tu séeblakil tu pʼatajoʼob u taataʼobeʼ bey xan le cheemoʼ ka j-binoʼob tu paach». U Evangelioi Lucaseʼ ku yaʼalik xan: «Tu pʼatoʼob tuláakaleʼ ka j-binoʼob yéetel Jesús» (San Mateo 4:18-22; San Lucas 5:1-11).

11. Maʼ xaaneʼ, ¿baʼax beet u séeb tsaypachtaʼal Jesús tumen u j-kaambaloʼob?

11 ¿Chéen wa túun ka tu jáan chʼaʼatukultoʼob u tsaypachkoʼob Jesús? Maʼatech. Tumen kex suunajoʼob tu meyajoʼob le ka tsʼoʼok u yáax tʼaanoʼob yéetel Jesusoʼ, le baʼax tu yiloʼob yéetel tu yuʼuboʼoboʼ pʼáat tu tuukuloʼob yéetel kʼuch tu puksiʼikʼaloʼob. Maʼ xaaneʼ, ichil óoliʼ upʼéel jaʼabeʼ jach tuukulnajoʼob tiʼ. Baʼaleʼ, kʼuch u yorai u chʼaʼatuklikoʼob baʼax ken u beetoʼob. ¿Tu beetoʼob wa jeʼex le j-koonol jach kiʼimakchaj u yóol úuchik u kaxtik upʼéel perla ka bin tu séebaʼanil u kon «tuláakal baʼal yaan tiʼ» utiaʼal u manikoʼ? Tu beetoʼob. Le baʼax tu yiloʼob yéetel tu yuʼuboʼoboʼ kʼuch tu puksiʼikʼaloʼob, le oʼolal tu naʼatoʼob kʼuch u yorai u tsaypachkoʼob Jesús. Le oʼolaleʼ, jeʼex u yaʼalik le Evangeliooʼ, maʼ kaʼatéen tu tuklajoʼob u pʼatikoʼob tuláakal utiaʼal u tsaypachkoʼob Jesusiʼ.

12, 13. 1) ¿Baʼax tu beetaj yaʼab tiʼ le máaxoʼob yéetel le tʼaanaj Jesusoʼ? 2) ¿Baʼax tu yaʼalaj Jesús tu yoʼolal u j-tsaypachoʼob, yéetel baʼax ku tsʼáaik naʼatbil le baʼax tu yaʼaloʼ?

12 Letiʼobeʼ maʼ tu beetoʼob jeʼex uláakʼ máakoʼob ku yaʼalaʼal teʼ Evangelioʼoboʼ. Yaʼab máaxoʼob tsʼaʼakoʼob yéetel tsʼaʼab baʼal u jaantoʼob tumen Jesuseʼ maʼ tu tsaypachkoʼobiʼ (San Lucas 17:17, 18; San Juan 6:26). Yanoʼobeʼ, le ka tʼaʼanoʼob tumen Jesuseʼ tu kaxtaj baʼal u yaʼaloʼob utiaʼal maʼ u binoʼob tu yéetel (San Lucas 9:59-62). Baʼaleʼ, Jesuseʼ tu yaʼalaj yoʼolal u j-tsaypachoʼob: «Tu kʼiiniloʼob Juan Bautista tak bejlaʼeʼ, u reinoi le kaʼanoʼoboʼ letiʼe tuʼux ku baʼateltik u kʼuchul le wíinikoʼoboʼ, yéetel le ku baʼateltik u kʼuchloʼobeʼ ku tiaʼalintkoʼob» (Mateo 11:12, NM).

13 Heinrich Meyer, utúul máak kaʼanchajaʼan u xookeʼ, tu yaʼalaj tu yoʼolal le versículoaʼ: «Bey u yeʼesaʼal bix u tsʼáaik u yóol le máakoʼob yéetel bix u jach baʼateltik u tiaʼalintkoʼob le reino tsʼoʼok u náatsʼloʼ [...]. Upʼéel nojoch tsʼíibolal beetik u baʼatelkoʼob u kʼuchloʼobiʼ, maʼ chéen u kutal u páaʼtoʼobiʼ». Jeʼel bix le j-koonoleʼ, le upʼíit máakoʼobaʼ, yéetel kiʼimak óolaleʼ, tu pʼatoʼob tuláakal baʼax yantiʼob tu yoʼolal le Reinooʼ, tumen tu yiloʼob jach maʼalob (San Mateo 19:27, 28; tiʼ Filiposiloʼob 3:8).

Ku maas yaʼabtal máaxoʼob kaxtik le Reinooʼ

14. Jesuseʼ, ¿bix úuchik u kaʼansik u apostoloʼob kʼaʼaytaj, yéetel baʼax tu beetoʼob ka tsʼoʼoki?

14 Jesús xaneʼ tu kaʼansaj yéetel tu yáantaj uláakʼ máakoʼob u kaxtoʼob le Reinooʼ. Yáaxeʼ tu yéeyaj doce tiʼ u j-kaambaloʼob, ka tu túuxtoʼob tʼaan tu kʼaabaʼ bey apostoliloʼobeʼ. Jesuseʼ tu tsolajtiʼob bix unaj u beetkoʼob le meyajoʼ yéetel tu yaʼalajtiʼob baʼax talamiloʼob ken u aktáantoʼob (San Mateo 10:1-42; San Lucas 6:12-16). Ichil kex óoliʼ kaʼapʼéel jaʼabeʼ tu láakʼintoʼob Jesús ka joʼopʼ u máan kʼaʼaytaj tiʼ tuláakal u kaajiloʼob Israel, lelaʼ tu beetaj u maas natsʼkubaʼob tu yiknal. Tu yuʼuboʼob u kaʼansaj, tu yiloʼob le nukuch baʼaloʼob tu beetoʼ yéetel tu yiloʼob bix úuchik u kuxtal (San Mateo 13:16, 17). Lelaʼ le péeksoʼob u beetoʼob jeʼex tu beetil le j-koonoleʼ, tu jach kʼubaj u yóoloʼob kaxtoʼob le Reinooʼ.

15. ¿Baʼax tu yaʼalaj Jesús unaj u beetik u jach kiʼimaktal u yóol u j-tsaypachoʼob?

15 Jesuseʼ maʼ chéen le doce utúulul tu yéeyajoʼoboʼ, «tu yéeyaj xan uláakʼ setenta [...], ka tu túuxtajoʼob kaʼakatúulil táanil tiʼ utiaʼal u xíimbaltoʼob tuláakal le kaajoʼob yéetel le kúuchiloʼob tuʼux yaan u binoʼ». Tu yaʼalaj xan tiʼob baʼax talamiloʼob ken u yiloʼob yéetel tu yaʼalajtiʼob baʼax ken u kʼaʼaytoʼob: «U [reino] Jajal Dioseʼ tsʼoʼok u náatsʼal tiʼ teʼex» (San Lucas 10:1-12). Ka suunaj le setenta j-kaambaloʼobaʼ, jach táaj kiʼimak u yóoloʼob ka tu yaʼaloʼob tiʼ Jesús: «Yuumtsil, tak le kʼaakʼas pixanoʼob ku yuʼubikoʼob k-tʼaan ta kʼaabaʼ». Baʼaleʼ Jesuseʼ tu yaʼalajtiʼob upʼéel baʼal, maʼ xaaneʼ, maʼ táan u páaʼtkoʼobiʼ; tu yaʼalaj tiʼobeʼ ikil u kʼuʼmai u yóoloʼob u kaxtoʼob le Reinooʼ yaan u yantaltiʼob upʼéel kiʼimak óolal maas nojoch. Tu yaʼalajtiʼob: «Maʼ u kiʼimakchajal a wóoleʼex tumen le kʼaakʼas pixanoʼob ku yuʼubikoʼob a tʼaaneʼexoʼ, baʼaleʼ kiʼimakchajak a wóoleʼex tumen tsʼíibaʼan a kʼaabaʼex teʼ j-kaʼanoʼ» (San Lucas 10:17, 20).

16, 17. 1) ¿Baʼax tu yaʼalaj Jesús tiʼ u j-chúukaʼan óol apostoloʼob le u tsʼook áakʼab anchaj yéeteloʼoboʼ? 2) ¿Baʼaxten kiʼimakchaj u yóol le apostoloʼob yoʼolal le baʼax aʼalaʼabtiʼoboʼ?

16 Jesús túuneʼ, u áakʼabil 14 tiʼ nisán tiʼ u jaʼabil 33 teʼ yáax siglooʼ, u tsʼook áakʼab tu máansaj yéetel u j-tsaypachoʼobeʼ, tu káajsaj upʼéel kʼiimbesaj kʼuch kʼaj óoltbil U ookʼin janal Yuumtsil yéetel tu yaʼalajtiʼob ka u kʼiimbesoʼob láalaj jaʼab. Teʼ áakʼab jeʼeloʼ, tu yaʼalaj tiʼ le once apostoloʼob pʼáatoʼob tu yéeteloʼ: «Teʼex máax yanchajaʼaneʼex tin wéetel mantatsʼ tiʼ in túuntaj óolaloʼob. Le beetikeʼ teen kin tsʼáaik teʼex jumpʼéel [reino] jeʼel bix tsʼaʼanil tiʼ teen tumen in Taataeʼ, utiaʼal ka yanakeʼex yéetel ka ukʼulnakeʼex tin wéetel tin [reino], bey xan utiaʼal ka kulakeʼex tiʼ jalach kʼáancheʼob utiaʼal ka pʼis óolteʼex u doce chʼiʼibaliloʼob Israel» (San Lucas 22:19, 20, 28-30).

17 ¡Bukaʼaj wal úuchik u kiʼimaktal u yóol le apostoloʼob ka tu yuʼuboʼob baʼax tu yaʼalaj Jesusoʼ! Aʼalaʼab u tsʼaʼabaltiʼob le baʼax maas maʼalob jeʼel u tsʼaʼabal tiʼ wíinikeʼ (San Mateo 7:13, 14; 1 tiʼ Pedro 2:9). Jeʼel bix le j-koonoleʼ, letiʼobeʼ tu pʼatoʼob tuláakal utiaʼal u tsaypachkoʼob Jesús yéetel utiaʼal u kaxkoʼob le Reinooʼ. Baʼaleʼ aʼalaʼabtiʼobeʼ maʼ chéen kunel úuchik u pʼatkoʼob tuláakliʼ.

18. ¿Máax uláakʼoʼob ken u kʼamoʼob u yutsil le Reinooʼ?

18 Le apostoloʼob yanchajoʼob yéetel Jesús teʼ áakʼab jeʼeloʼ maʼ chéen letiʼob ken u kʼamoʼob u yutsil le Reinooʼ. Jéeobaeʼ tu yéeyaj 144.000 máakoʼob utiaʼal ka táakpajkoʼob tu núuptʼaanil le Reinooʼ utiaʼal ka gobernarnakoʼob teʼ kaʼan yéetel Jesucristooʼ. Tsʼoʼoleʼ, apóstol Juaneʼ tu yilaj «yaʼabkach máakoʼob [...], waʼalakbaloʼob aktáan tiʼ le jalach kʼáancheʼoʼ yéetel aktáan tiʼ le j-Tamanoʼ; tu yoʼolal sen yaʼab le múuchʼkabiloʼ mix máak ku páajtal u xokik jaytúuloʼob, [...] táan u kʼaʼam aʼalikoʼob: Le toksajiloʼ utiaʼal k-Jajal Dios, máax kulukbal teʼ j-jalaʼach kʼáancheʼoʼ yéetel utiaʼal le j-tamanoʼ». Leloʼobaʼ letiʼe máaxoʼob kun gobernartbiloʼob way Luʼum tumen le Reinooʼ (Apocalipsis 7:9, 10; 14:1, 4). *

19, 20. 1) ¿Baʼax jatsʼuts páajtalil yaan tiʼ u máakiloʼob tuláakal kaajoʼob? 2) ¿Baʼax kʼáatchiʼi kun núukil tuláakʼ xookoʼ?

19 Táanil tiʼ u bin Jesús teʼ kaʼanoʼ, tu yaʼalaj tiʼ u chúukaʼan óol j-tsaypachoʼob: «Xeeneʼex túun tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal kaajoʼobeʼ kaʼa beeteʼexoʼob j-kaambaloʼob; yéetel tsʼaʼex u yokjaʼob tu kʼaabaʼ le Taataoʼ, le Paaloʼ yéetel le Kiliʼich Pixanoʼ, yéetel kaʼanseʼexoʼob u tsʼoʼokbesoʼob tuláakal baʼax in waʼalmaj tiʼ teʼex. Yéetel ojéelteʼexeʼ teneʼ tiʼ yanen ta wéeteleʼexeʼ tuláakal kʼiinoʼob tak tu xuul [u kʼiiniloʼob] yóokʼol kaab» (San Mateo 28:19, 20). K-ilik túuneʼ, yaan u yantal máakoʼob tiʼ tuláakal kaajoʼob ken u tsaypachtoʼob Jesús. Jeʼex le j-koonol tu kaxtaj le perlaeʼ, baʼax ken u maas tsʼíiboltoʼobeʼ u tiaʼalintkoʼob le Reinooʼ, kex wa táan u páaʼtikoʼob u binoʼob kaʼan wa u pʼáatloʼob way Luʼumeʼ.

20 Le baʼax tu yaʼalaj Jesusoʼ ku yeʼesik u j-tsaypachoʼobeʼ yaan u kʼaʼaytajoʼob «tak tu xuul [u kʼiiniloʼob] yóokʼol kaab». Bejlaʼeʼ, ¿yaan wa túun máakoʼob, jeʼex le j-koonol, ku tsʼáaikoʼob tuláakal baʼax yantiʼob tu yoʼolal le Reinooʼ? Lelaʼ le ken k-il tuláakʼ xookoʼ.

[Tsolajiloʼob]

^ xóot’ol 10 Maʼ xaaneʼ, Juan, u ijo Zebedeoeʼ, tu tsaypachtaj Jesús le ka yáax tʼaʼanoʼ, le oʼolal páajchaj u tsʼíibtik tu Evangelio le baʼaxoʼob tu beetaj Jesús tu káajbal u meyajoʼ (San Juan, capítulos 2-5). Baʼaleʼ suunaj xan chuk kay yéetel u láakʼtsiloʼob táanil tiʼ u kaʼa tʼaʼanal tumen Jesús.

^ xóot’ol 18 Utiaʼal u yojéeltaʼal u maasileʼ, ilaʼak le libro El conocimiento que lleva a vida eterna, cap. 10, jóoʼsaʼan tumen u j-jaajkunajoʼob Jéeoba.

¿Jeʼel wa u páajtal a tsolkeʼ?

• ¿Baʼax maas kʼaʼanan tiʼ u kettʼaanil le perlaoʼ?

• ¿Bix úuchik u yeʼesik Jesús jach táaj maʼalob u yilik le Reinooʼ?

• ¿Baʼaxten Andrés, Pedro, Juan yéetel uláakʼ máakoʼobeʼ jach séebaʼan úuchik u tsaypachkoʼob Jesús le ka tʼaʼanoʼoboʼ?

• ¿Baʼax jatsʼuts páajtalil yaan tiʼ u máakiloʼob tuláakal kaajoʼob?

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 20]

Tu pʼatoʼob tuláakal, ka binoʼob yéetel Jesús

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 21]

Táanil tiʼ u bin Jesús teʼ kaʼanoʼ tu yaʼalaj tiʼ tsaypachoʼob ka u kaʼansoʼob uláakʼ máakoʼob